Április elsején a március utolsó napján áthaladó hidegfront mögött néhány fokkal visszaesett a hőmérséklet, de tavaszias maradt az idő.
A hónap második napján ismét egy gyenge hidegfront vonult át az országon. A front mentén több helyről jeleztek észlelőink esőt, záport, de keleten néhol még zivatar is előfordult. Az ezt követő nap hajnala országszerte hideg volt, az Északi-középhegységben és a Kisalföldön több helyen fagyott.
5-én, vagyis húsvét hétfőn egy sekély ciklon kiterjedt felhőzete borította be az országot, a Dunántúlon már 4-én estétől, majd hétfőn sokfelé esett az eső. Délkeleten a ciklon hidegfrontjának mentén a délutáni órákban több helyen is zivatarok alakultak, helyenként jégeső kísérte az általában rövid ideig tartó intenzív csapadékhullást. A sekély ciklon jelentő mennyiségű csapadékot adott, a Dunántúlon az összmennyiség helyenként meghaladta a 30 mm-t. 6-án kedden időjárás szempontjából kettészakadt az ország, a Dunántúlon felszakadozott a felhőzet, ugyanakkor a középső keleti megyékben borult maradt az ég és késő délutánig esett az eső, a ciklon lassan távolodott. E három napon többfelé megerősödött, sőt a Dunántúlon viharossá fokozódott az északnyugati szél.
Ezután három csendesebb nap következett, majd 10-én szombat hajnalra egy hidegfront vonult át az országon. A Duna vonalától keletre többfelé, másutt szórványosan okozott esőt, záport, de már pénteken is voltak záporok.
11-én egy magassági hideg-örvény húzódott országunk nyugati fele fölé. Az időjárási körülmények kedveztek a záporok és jégeső, jégdara kialakulásának. Ennek ellenére jelentősebb konvekció nem alakult ki.
Az igen változatos időjárás 12-én tovább folytatódott, ekkor ugyanis a magassági hideg-örvény mögött egy sekély mediterrán ciklon mélyült ki, az ország keleti-északkeleti tájait kivéve sokfelé esett az eső, a Dunántúl középső megyéiben helyeként 30 mm-nyi csapadék hullott 24 óra leforgása alatt.
14-én többfelé fordult elő jégesővel kísért zivatar, az ország északkeleti harmadában jelentős mennyiségű esővel. Sőt olyannyira labilissá vált a levegő, hogy ún. mammatus felhők is képződtek.
Győrött észlelőink "elcsípték" a 2010-es idény első tubáját.
<
Pécsen pedig egy igen látványos zivatarlánc déli vége haladt át, ugyancsak jégesőt és felhőszakadást okozva.
16-tól egyre nagyobb teret kapott a világmédiában az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése illetve az ennek a nyomán a levegőbe kerülő hamufelhő, amely Európa jelentős részén megbénította a légi közlekedést. Erről napokig folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat, mely a következő linkre kattintva olvashatnak el: Percről percre archívum. A hamufelhő 17-én hajnalban érte el országunkat.
19-e időjárását egy ciklon alakította, a Duna vonalától keletre sokfelé esett eső, a Dunántúlon fokozatosan felszakadozott a felhőzet és kisütött a nap. Keleten jelentős - 10 mm feletti - mennyiségű eső hullott, sőt helyenként még a 20 mm-t is meghaladta a lehulló csapadékmennyiség.
21-én egy hidegfront előterében a Dunántúlról több helyről jelentettek észlelőink záport, zivatart. A zivatarokat megerősödő szél kísérte, azonban más (jégeső, kárt okozó széllökés) konvektív esemény nem volt.
Az ezt követő napok - jelentősebb - időjárási front mentesen teltek, 22-én még több helyen, később csak elvétve fordultak elő záporok, 22-én éjszaka egy melegfront érte el az országot, számottevő csapadékot sehol sem, de jelentős melegedést okozott. 25-én helyenként elérte a hőmérséklet a 25 °C-ot, vagyis nyári napot könyvelhetünk el.
A hónap utolsó napjait anticiklon határozta meg, meleg és napos idő volt.
Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2010.05.01 10:59
