A mögöttünk álló tél a sokéves átlaghoz képest sokkal enyhébb időt hozott. Sokan még biztos emlékeznek rá, hogy hasonló telet éltünk át nem is olyan rég, ugyanis 2006-07 telén sem a szánkóké és a hólapátoké volt a főszerep.

De miért is alakult így a tél időjárása? Egyrészt északkelet felől elmaradt a hideg, sarkvidéki eredetű levegő beáramlása a Kárpát-medence térségébe, melynek oka, hogy a Szibéria felett télen található anticiklon keletebbre alakult ki a szokásosnál, így a sarkvidéki eredetű levegő tőlunk sokkal keletebbre áramlott az alacsonyabb szélességek irányába. Ugyanakkor inkább a hátoldalán helyezkedtünk el az anticiklonnak, így dél, délkelet felől enyhébb légtömegek áramlottak a térségünkbe. Másrészt a nyugat felől érkező hidegfrontok sem tudtak gyökeres változást hozni időjárásunkba. Ezek a frontok vagy elkerülték térségünket, vagy ha meg is érkeztek, már jelentősen legyengültek, így egy-két hidegebb napot követően ismét a délies áramlás vette át az uralmat a térség fölött.

A nagy havazásokért a mediterrán ciklonok a felelősek. Bár érkeztek is térségünkbe ilyen légköri képződmények, azonban az enyhébb légtömegek miatt folyékony halmazállapotú csapadék keletkezett általában, gyakran eső, esetenként ónos eső hullott. Igazi kivétel, ami valójában az évszaknak megfelelő időjárást hozta, a január 24-én érkezett mediterrán ciklon volt, mely szinte országos havazást okozott, leszámítva a fővárost és térségét. Délnyugati tájainkon 30-35 cm hó hullott, de az ország déli tájain és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is sokfelé elérte a 20-30 cm-t a kialkuló hóréteg vastagsága.

Méréseink szerint nem volt olyan téli nap, hogy ne emelkedett volna az ország valamely pontján fagypont fölé a hőmérséklet. Nagyon sok enyhe időszak követte egymást, amikor is a délutáni maximum-hőmérsékletek folyamatosan 10°C fok felett alakultak, február 16-án pedig Pécsett 20,1°C-os legmagasabb hőmérsékletet mértünk. A mögöttünk álló három hónap során általában fagypont alá csökkentek a minimum-hőmérsékletek a hajnali órákra, de igazán kemény hideg hajnalok kevesebbszer fordultak elő az átlagoshoz képest. A január végi havazást követő időszakban fordultak elő a leghidegebb hajnalok, január 27-én -18,2°C-ig csökkent a hőmérséklet méréseink szerint Hatvan-Nagygomboson. Viszont hét olyan hajnal is előfordult a téli hónapjaink során, amikor nem süllyedt fagypont alá a hőmérséklet sehol sem az országban.

Észak-Amerikában viszont rendkívül sok hóvihar söpört végig, melyeket extrém hideg időszakok követtek. Ennek a fő oka az volt, hogy a sarkvidék felől könnyen le tudott szakadni a hideg levegő a gyengébb Jet Streamnek köszönhetően. Délies irányból pedig nedves légtömegek érkeztek az északi területekre, így a két légtömeg találkozása eredményezte a nagy havazásokat.

Az enyhe időjárás kedvezőtlen hatást gyakorolt a hazai sípályák életére. Biró Ágnes, a Síelők Weblapjának Marketing Menedzsere megkeresésünkre elmondta, hogy az idei télen Nagy Hideg-hegy, Mátraszentlászló és Dobogó-kő például egyáltalán nem nyitott ki, de nagyobb síterepeinken is lényegesen rövidebb volt a szezon, mint tavaly.

Eplény tavaly 107, idén (eddig) mindössze 72 napot volt nyitva - tavaly április 9-én, idén pedig február 24-én zártak. Ami a hóvastagságot illeti, idén 55 centiméter volt a maximum szemben a korábbi évek 80-120 centiméteres értékeivel. Ez azonban, mint a többi magyar síterepnél is, minden szezonban nagyon nagy részben a mesterséges hóágyúzásnak köszönhető, nagyon ritkán esik bárhol is annyi természetes hó, amin jól lehetne síelni. 

Kékestetőn tavaly 90, idén mindössze 11 napig (január 30. és február 9. között) tartottak nyitva, így ez volt az elmúlt 10 év folyamán a legrövidebb szezon. A maximális hóvastagság 50 centiméter volt, míg ez általában el szokta érni a 80-90 centimétert is.

Balra: A hóvastagság alakulása Kékestetőn 2013/2014 telén (kép forrása: Sielok.hu)

Mátraszentistvánon tavaly a sok hidegnek köszönhetően 180 centiméternyi havat tudtak hóágyúzni, idén ez csupán 60 centiméter volt.

Az enyhe télnek köszönhetően nagyon sok növény megkezdte már a téli hónapok második felében az idei ciklusát, megindult a rügyfakadás, illetve kezdetét vette a pollenszezon.

Szerző: Berceli Balázs, Cséki Gergő
Megjelent: 2014.03.04 18:00