Podcastünk legfrissebb részében az űrkutatás egyik mérfölkövéről beszélgettünk Kiss Lászlóval, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával. Ha valaki, akkor ő tudja választ arra, hogy miért jó nekünk a legújabb űrtávcső.
Hosszú éveken át a NASA, az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség több mint húszezer szakembere dolgozott a James Webb Space Telescope-on (JWST), nem egyszer majdnem leállították a folyamatot, de végül megépült minden idők legérzékenyebb, legjobb felbontású űrteleszkópja, amit tavaly karácsonykor indítottak hosszú útjára.
A JWST elhozta az űrkutatás egy új korszakát. Az elmúlt héten lélegzetelállító fotókkal kápráztatott el bennünket a teleszkóp egy 4,6 milliárd évvel ezelőtt megjelent galaxishalmazról, amelyet talán már mindenki látott.
Forrás: NASA/JWST
Az akkori fotót mindössze tizenkét óra alatt készítette el a világűrből a Webb űrtávcső, amelyhez hasonlót a Hubble hosszú hetek alatt sem igazán tudott előállítani. Bár a Hubble teleszkópot felbontásban és teljesítményben is jócskán lekörözi az utódként is aposztrofált Webb űrtávcső, nem csak a frissebb technológia miatt tudja szállítani az elképesztő felvételeket az utóbbi.
Míg a Hubble a látható tartományban készít felvételeket, a James Webb az infravörös tartományban operál.
Az emberi szemmel is érzékelhető fénytartomány, azaz, a látható tartomány a 380 és 750 nanométer hullámhossz közé esik. Az infravörös tartomány 750 nanométertől kezdődik és ezt már csak műszerekkel, illetve, speciális optikai eszközökkel tudjuk érzékelni. Mivel a távolról érkező hullámok „megnyúlnak”, egyre inkább az infravörös tartományba tolódnak, mire egy 2-3 milliárd fényévre található csillag fénye eljut hozzánk, az már mindenképpen az infravörös tartományban lesz érzékelhető. Ezt nevezik vöröseltolódásnak. Ezért lett a Webb űrtávcső az infravörös tartományra optimalizálva.
Míg a Hubble a Föld körül, a JWST a Nap körül kering, tőlünk másfél millió kilométerre. Az infrasugarak érzékeléséhez extrém hideg hőmérsékleten kell tartani az űrtávcsövet, így -220°C -on üzemel a berendezés, amelyet egy teniszpálya méretű nappajzs segítségével tartanak hidegen, emögött pedig egy garzonlakás méretű tükörrendszer található. De hogy miképpen jön ehhez egy hajszárító és vajon melyik lehet Kiss László kedvenc képe a Webb űrtávcső által eddig szállított 100 terabájtnyiból, az az Időkép Podcast legfrissebb epizódjából derül ki:
Kövess minket Spotifyon, Google Podcastsen vagy Apple Podcastsen! Várjuk visszajelzésed is, hogy következő epizódjainkat már az alapján készíthessük el.
Az Időkép Podcast a Simian Media Solutions stúdiójában készül.
Borítókép forrása: ESA
Szerző: Herrmann Dóra, Tomi Falcsik
Megjelent: 2022.07.25 14:19