Vasárnap este nemhogy az országot, de még az otthonunkat sem kellett elhagyni ahhoz, hogy megfigyelhessük a sarki fényt. Magyarországon ritkán látott erősségű aurora borealis ragyogott az északi égbolton vöröses, rózsaszínes, olykor lila színekben felejthetettlen látványt nyújtva főleg azoknak, akik életükben először pillantották meg a látványos jelenséget.
Megpróbáltuk számba venni azokat a kérdéseket, amelyek a vasárnap esti látvány után sokunkban megfogalmazódhattak, és ezekre röviden válaszolunk is nektek:
Igen, a sarki fény jelensége elsősorban a Föld sarkvidékeihez kötődik. Viszont, amikor rendkívül erős a napszél, vagyis a Napból érkező töltött részecskék áramlása, akkor ezek a részecskék sokkal távolabb is eljuthatnak a Föld mágneses pólusaitól, és erősebb geomágneses viharokat okozhatnak.
Ha a geomágneses viharok elég intenzívek, a sarki fény a szokásosnál alacsonyabb földrajzi szélességeken is megjelenhet, így kivételes esetekben Magyarországon is megfigyelhetővé válik.
A geomágneses viharok olyan időszakok, amikor a Napból érkező töltött részecskék nagy energiával ütköznek a Föld mágneses terével, zavarokat okozva abban. Ezt a jelenséget gyakran a Napból érkező koronakidobódások vagy az erős napszél okozza.
A geomágneses viharok erősségét a G-skálán szokás meghatározni, ahol a G1 a leggyengébb, a G5 pedig a legerősebb vihart jelöli. Erősségét a Kp-indexszel mérik, ami egy skála 0-tól 9-ig. Általánosságban egy Kp-index, ami eléri vagy meghaladja a 5-ös értéket, már "erős" geomágneses viharnak számít, ami jelentős geomágneses hatásokat és sarki fény megjelenését okozhatja szélesebb földrajzi területeken, mint például Magyarországon is.
A mostani geomágneses vihar G3-as erősségű volt, a Kp-index pedig elérte a 7-es értéket.
A geomágneses viharoknak általában korlátozott hatása van a mindennapi életünkre, különösen, ha a Föld felszínén tartózkodunk. Egy G3-as szintű vihar, amely a közepes kategóriába sorolható, főleg a Föld mágneses mezejét és a felső atmoszférát érinti. A lakosság számára a G3-as geomágneses viharok nem jelentenek közvetlen veszélyt, és nem szükséges különösebben tartani tőlük. Az infrastruktúrák, mint például a villamosenergia-hálózatok és a kommunikációs rendszerek azonban fokozott figyelmet igényelnek, hogy minimalizálják a potenciális zavarokat.
A sarki fény színe az atmoszférában lévő gázoktól és azok magasságától függ, ahova a Napból érkező töltött részecskék becsapódnak. A zöld színű sarki fény a leggyakoribb, ami az oxigén molekulák alacsonyabb magasságokon történő gerjesztéséből ered, körülbelül 100-300 kilométeres magasságban. A pirosas és rózsaszínes színek a légkör magasabb, több mint 300 kilométer feletti rétegeiben elhelyezkedő oxigén gerjesztésével keletkeznek.
Amikor a sarki fény az északi vagy déli sarktól távolabb fekvő területeken figyelhető meg, mint például Magyarország, a jelenség magasabb részei válhatnak láthatóvá a horizont felett, mivel a Föld görbülete miatt a földfelszínhez viszonyítva az atmoszférában magasabban fekvő rétegek lesznek láthatóak, azaz a sarki fény pirosas, rózsaszínes színei jelennek meg hazánkban.
Kis mértékben ugyanakkor a zöld szín is megjelent a mostani és az április 23-i alkalmak során a fényszennyezéstől mentesebb északi területeken, horizont közelében.
A tavaszi sarki fény Debrődről | Fotó: Szemán Viktor
Vasárnap a Salgói-várból | Fotó: Babus Patrik
Igen, a sarki fény előrejelezhető bizonyos mértékben. A Nap tevékenységét, beleértve a napkitöréseket és a szoláris szél intenzitását űridőjárási műholdakkal figyelik. Ha ezek a mérések erős geomágneses vihart jeleznek előre, a sarki fény megjelenése valószínűbbé válik, és előrejelzések készíthetőek a lehetséges megfigyelési időszakra és helyre vonatkozóan. Azonban a pontos időzítés és intenzitás előrejelzése nehézkes lehet a Nap viselkedésének változékonysága miatt.
A Nap 11 éves ciklusának aktívabb szakaszában vagyunk, amikor több a napkitörés és a napszél intenzitásának növekedése is gyakoribb, így ezek a geomágneses viharok nagyobb területeken okozhatnak sarki fényt.
A jelenlegi, 25. napciklus várhatóan 2025-ben éri el a csúcsát. A csúcspont közeledtével pedig a Nap egyre aktívabbá válik, és több napkitörést tapasztalhatunk. Ezért a következő évbekben valószínűleg lesznek még erős geomágneses viharok, így lehetőség nyílhat újabb és talán még intenzívebb sarki fény megfigyelésére is, még az olyan alacsony földrajzi szélességeken, mint Magyarország.
A napfoltok mennyiségének ciklikus változása | Ábra: Esa.int
Borítókép: Tóth Gergely (Hortobágy)
Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2023.11.06 23:16