Az idei nyáron az északi félteke több pontjáról számoltak be súlyos erdőtüzekről. Több millió hektárnyi erdő vált a lángok martalékává Szibériában, erdőtüzek alakultak ki Alaszkában, sőt még Grönlandon is kigyulladt a partvidéki növényzet. Égtek az erdők a Kanári-szigeteken és Görögországban is, és a tüzek sora még nem ért véget.

Földünk egyik legnagyobb és legfontosabb erdőségében, az amazóniai esőerdőben is tüzek lobbantak fel, méghozzá nem kevés helyen. A brazil űrkutatási hivatal (INPE) műholdas adatai szerint augusztusig 72 ezer tüzet észleltek, ami rekordnak számít. Tavaly, az év ezen szakaszában ez a szám 40 ezer volt. A megnövekedett erdőtüzek legfőbb oka, hogy a helyi farmerek felégetéssel tisztítják meg földjeiket a fáktól, növényzettől, hogy termőterülethez jussanak, és mivel az év ezen időszakában szárazabb az időjárás, ilyenkor kedvezőbbek a feltételek a földek tűzzel való megtisztításához. Az INPE közleménye szerint tavalyhoz képest 83 százalékkal növekedett az erdőirtás mértéke az ország területén.

Az erdőtüzek már akkora méreteket öltöttek, amit már az űrből is látni lehet.

A NASA Terra/Modis augusztus 18-i műholdfelvétele a Brazília és Bolívia felett elterülő füstfelhőről. A műholdképen látható piros pontok az erdőtüzek helyét jelölik

A füstfelhőt délkelet felé sodorta az áramlás, és még a tüzek forrásterületétől körülbelül 3000 kilométerre lévő Sao Paulot is beborította. A városra egy órán keresztül szinte éjszakai sötétség borult.

Füstfelhő okozta sötétség Sao Pauloban. Forrás: Dailyhive.com

Az amazóniai erdőtüzek füstjének optikai mélysége az 550 nm-es hullámhosszon augusztus 18. és 19. között a CAMS adatai szerint

Az esőerdők fogyása meglehetősen aggasztó. Bolygónk összes növény- és állatfajának 10%-a az Amazóniában lelhető fel. Körülbelül 30 millió ember él ezen a területen. Ez az esőerdő 100 millió tonna szenet tárol, megköti a levegőben lévő szén-dioxidot, miközben a légkörben lévő oxigén 20%-át állítja elő. Az esőerdők képezik az első védvonalat a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Mi történne, ha az amazóniai esőerdő eltűnne?

A Reader's Digest 8 pontba gyűjtötte ennek következményeit:

Csökkenő csapadéktevékenység

Az Amazonas nem csak a saját, hanem a környező régiók esőzéséért is felelős. Az erdőirtás kiemelten csökkenti az esőzéseket Brazília déli, erdőmentes, gazdag mezőgazdasági területein, valamint Paraguay és Uruguay hasonló területein.

Növekvő aszály

Kevesebb esővel természetesen az ivóvíz is kevesebb lesz és fokozódik az aszály. Sao Paulóban a közelmúltban tapasztalható aszályt egyre jobban súlyosbítja az Amazonas erdőirtása. A szója-, és marhahústermelők hiába tisztítják az erdőt saját profituk érdekében, ezzel a víz is csökken a mezőgazdaságban, veszélyeztetve az élelmiszer- és ivóvízellátást.

Több üvegházhatású gáz

Az egyre több fakivágás során óriási mennyiségű, a bolygót melegítő üvegházgáz szabadul fel. A szén-dioxid kibocsátás oly' mértékben növekszik, hogy mindenki szenvedni fog a rosszabb levegőminőségtől és a globálisan melegebb hőmérséklettől.

Több árvíz

Az Amazonas egyes régióiban már 25%-kal csökkent a csapadékmennyiség, de ha megérkezik az eső, hatalmas mennyiségű árvizet okoz. A szárazabb és hosszabb száraz időszakok, majd az áradások megnövekedése egyre fokozódik, ha az esőerdők eltűnnek. Nemcsak az eső mennyisége, hanem a régió teljes éghajlata megváltozhat, aminek a következményei jóval messzebb is hatással lesznek ránk.

A biodiverzitás elvesztése

Megdöbbentő számú növény-, állat- és rovarfajnak ad otthont az Amazonas-medence. Naponta átlagosan egy új fajt fedeznek itt fel. Ezek közül sokan halálos ítélettel szembesülnek, mivel tenyésztési arányuk csökken és az élelemért folytatott verseny fokozódik.

Veszteség a gyógyászati lehetőségekben

Az emberi betegségek csaknem 90%-a gyógyítható vényköteles gyógyszerekkel, amelyeket a természetből nyerünk, mint például a kígyóméreg, penészgombák és a periwinkle nevű cserje. Ezek némelyike az Amazonasból származik, így az esőerdő pusztulásával ezeknek is búcsút mondhatunk.

Nagyobb és hosszabb erdőtüzek

Az Amazonas fáinak elvesztése az esőveszteséget és az aszályok növekedését idézte elő. Ez az erdőtüzek számának növekedéséhez vezetett, valamint ezek már jóval nagyobbak és sokkal hosszabb ideig égnek, mint elődeik. Ezzel még több szén-dioxidot bocsátanak ki, súlyosbítva az éghajlati körülményeket.

Szegényebb emberek

Az esőerdő nem csak a növények és állatok élettere, hanem az ott élő embereké is. A világ esőerdői 300 millió embernek biztosítanak élelmet, energiabiztonságot, jövedelmet és gyógynövényeket. Az erdők megszűnése ezeket az embereket tenné földönfutóvá, akiknek a nagy városokban vagy gazdagabb országokban kellene munka után nézni.

Borítókép: The Santiago Times

Szerző: Varga Sándor, Herrmann Dóra
Megjelent: 2019.08.23 16:18