Az elmúlt másfél napban több alkalommal is megmozdult hazánkban a föld, többen kíváncsiak lehetnek, hogy mi is áll ezeknek a hátterében. Megkerestük ez ügyben az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakemberét, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat vezetőjét, Süle Bálintot, hogy választ kaphassunk ezzel kapcsolatban néhány kérdésünkre.
"A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel" - olvashatjuk a szervezet közösségi médiában található felületén.
Ustaszewski et al. (2008)
Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben.
A földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki, ezen deformációs zónák mentén jellemzősen balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában" - tudtuk meg a szakembertől.
"A két kérdésere összevonva válaszolnék: az, hogy statisztikailag X évente várható valamilyen méretű rengés, nem azt jelenti, hogy törvényszerűen X évente történik, hanem néha gyakrabban, néha ritkábban. Az 1985-ös 4.9 magnitúdójú berhidai rengés óta a következő 4-es vagy erősebb magnitúdójú rengések pattantak ki:
Tehát láthatjuk, hogy volt olyan (az egész országot figyelembe véve), hogy 17 év telt el két M>4 rengés között. Jelenleg pedig azt mondhatjuk, hogy négy évvel ezelőtt Tenk térségében történt hasonló méretű rengés" - válaszolt kérdésünkre Süle Bálint.
Földmozgások Magyarországon, kék pöttyel jelölve a mostani rengés helyszíne (Süle et al. (2020) Magyar Tudomány 81(2020)9, 1202–1215)
"Az utórengések száma és nagysága egyaránt csillapodik a főrengéstől eltelt idő függvényében, esetünkben az érezhetőség határát elérő rengésekre néhány napig biztosan számítani kell" - mondta el szerkesztőségünknek Süle Bálint. "A lakosság által nem, de a műszerek által érzékelt rengések akár hetekig vagy egy-két hónapig is előfordulhatnak.
Természetesen nem zárható ki teljesen az a lehetőség sem, hogy a főrengéssel megegyező, vagy akár nagyobb rengés is történik. Egy példa a korábbi évekből, a 2011-es oroszlányi rengés esetéről az utórengések időbeli eloszlása is látható honlapunkon."
1763-ban, egészen pontosan június 27-én pattant ki Komáromban az eddigi legerősebb hazai földrengés, mely 6.3-as magnitúdójú volt. Komoly károkat és halálos áldozatokat is követelt, sajnos 63-an vesztették életüket.
Annak, hogy nem követelt még több áldozatot e természeti katasztrófa feltehetőleg annak volt köszönhető, hogy a rugalmas, könnyű parasztházak jól bírták a terhelést, míg kőből emelt, magas épületekből ekkoriban még igen kevés volt.
Kérjük, amennyiben éreztétek a földrengést, töltsétek ki az alábbi kérdőívet, ezzel is segítve az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkáját!
Felhasznált források:
Ustaszewski et al. (2008) https://link.springer.com/article/10.1007/s00015-008-1288-7
Süle et al. (2020) Magyar Tudomány 81(2020)9, 1202–1215
Borítókép: Süle et al. (2020) Magyar Tudomány 81(2020)9, 1202–1215
Szerző: Nagy-Kurunczi Rita
Megjelent: 2023.08.20 12:57