Ezúton szeretnék egy időre búcsút venni kedves Olvasóinktól és Nézőinktől, az elkövetkezendő 5 hónapban ugyanis a Skandináv-félsziget egyik legcsodálatosabb helyéről, a fjordok fővárosaként is emlegetett Bergenből igyekszem erősíteni az Időkép csapatát. Remélem, hogy ez a külföldi ösztöndíj nagyban hozzájárul majd szakmai fejlődésemhez, hiszen terveim szerint – többek között - a legújabb előrejelzési módszerekkel is megismerkedhetek az igen nagy múltra visszatekintő Bergeni Egyetemen. Gyakran szokták emlegetni, hogy a hét heggyel körülvett város fölött szinte mindig lóg az eső lába ( átlagosan az év 330 napján elered az eső!), de bízom benne, hogy ez sem fogja kedvemet szegni. Cikkekkel, előrejelzésekkel továbbra is jelentkezem Norvégiából, és ha a technika engedi, az Időkép TV néhány adását is megpróbálom a távolból tolmácsolni Önöknek. Addig is néhány mondatban szeretném megismertetni kedves Olvasóinkkal az északi ország igen érdekes éghajlatát. Ha figyelembe vesszük Norvégia földrajzi fekvését, meglepően enyhe éghajlattal rendelkezik; hiszen a legészakabbra fekvő ország a világon, melynek nem fagynak be part menti vizei. Ez elsősorban az amerikai kontinens mentén az Atlanti-óceánon áthaladó passzátszélnek, valamint az Egyenlítőtől északra, a Norvég-tenger felé tartó meleg áramoknak tulajdonítható. A mérsékelt tengeri áramlatok a sajátságos szögben elhelyezkedő part mentén a Jeges-tengerhez vezető szabad úton jutnak el az északibb fekvésű szélességi fokokig. Norvégia éghajlata nagy ingadozásokat mutat évről-évre, különösen a legészakibb részeken, melyek a mérsékelt égöv szélén húzódnak. A legalacsonyabb hőmérsékletet, -51°C-ot, az észak-norvégiai Kárá¹johka-Karasjokban mérték. Az éves átlaghőmérséklet a nyugati part mentén mért 8°C és a hegyekben regisztrált fagypont alatti hőmérséklet között ingadozik. A norvég szárazföldet két részre osztó magas hegyvonulat jelentős belterületeket óv meg a csapadéktól Kelet-Norvégiában, ahol többnyire kontinentálisnak mondható az éghajlat - annak ellenére, hogy tulajdonképpen igen közel van a tengerpart. A hegyektől keletre fekvő részeken lehulló csapadék éves átlaga 300 mm alatt marad. Ezzel ellentétben a tenger felől érkező legnagyobb csapadékmennyiség Norvégia nyugati partjai mentén hullik, ez éves szinten akár a 3 000 mm-t is elérheti. A legfontosabb mezőgazdasági területeken 500 és 1 000 mm között van az éves csapadékmennyiség, a legtöbb eső júliusban és augusztusban hull. Az esős napok száma a belterületeken 100 körül van, a part mentén pedig eléri a 150-200-at. A szél erőssége és iránya a nagy sebességgel mozgó légnyomási frontok következtében nagyon változó. A part mentén, illetve a hegyekben gyakran igen erős szél fúj. TOVÁBBI SZÉP NYARAT KÍVÁNOK MINDENKINEK! :-)

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2008.07.29 14:36