Idén nyáron egy újabb hatalmas méretekkel rendelkező, ezidáig ismeretlen eredetű krátert fedeztek fel Szibériában, a Jamal-félszigeten. A 2013 óta talált, legfeljebb pár tucat lyuk közül a legnagyobbak mélysége és átmérője is vegyesen 30-80 méter körül mozog.

Jamal-félsziget - Műholdkép: LANCE/MODIS

Bár a lyukak kialakulása még nem tisztázott, helytálló felvetésnek a permafroszt megolvadásával keletkezett metánkirobbanás ígérkezik. A permafroszt (fagyott talaj) szintje alatt több forrásból hatalmas mennyiségű illékony metán gyűlt össze az évmilliók alatt. A metángáz jégbe, talajba vagy vízrácsszerkezet alkotta zárt zsebekbe rekedt, így metán-hidrát képződött, mely a fokozódó nyomás miatt feltört a felszínre, létrehozva a hatalmas krátereket. A jelenség a komposztbomba kifejezést kapta, mely arra utal, hogy a kétmillió éve Szibériában kialakult örökfagy gyors olvadása időzített bombaként üzemel, veszélyeztetve a térséget.

Érdekesség, hogy alig két év alatt a kráterek feltöltődnek vízzel, majd jó eséllyel befagynak, így a helyszíni kutatás és vizsgálatok gyorsan szinte lehetetlenné válnak, még jobban megnehezítve a keletkezés valós okának felderítését. Az érintett tájakon a gázszivárgással is számolniuk kell a kutatóknak.

A Woodwell Klímakutató Központ sarkvidéki programigazgatója, Susan Natali, elmondta, hogy a napjainkban egyre gyakrabban előforduló rendkívül magas hőmérsékletek, és a globális felmelegedés segítheti elő a permasapka felszínközelbe jutását, és az örökfagy réteg zsugorodásával közvetve hasonló krátereket létrehozó robbanások sorozatát eredményezheti.

Borítókép: Vesti Yamal / Youtube

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2020.09.06 11:45