A kék égbolton oly sokszor megfigyelhető, hogy a nagy magasságokban haladó sugárhajtású repülőgépek kondenzcsíkokat húznak maguk után. A csíkok általában néhány percen belül feloszlanak, azonban megfelelő időjárási viszonyok mellett sokáig fennmaradva olyan mértékben szétterülhetnek az égbolton, hogy egyfajta mesterséges felhőzetet alkotnak.
A kondenzcsíkokat felépítő vízcseppek és jégkristályok általában nem spontán alakulnak ki, ehhez szilárd, vagy folyékony felszín szükséges. Ezeket a felületeket, az ún. felhő kondenzációs magvakat (ún. CCN), többek között parányi por- és koromszemcsék alkotják, melyek az alsó troposzférában (kb. 10 km magasságban) közlekedő repülőgépek sugárhajtóműveiből kiáramló égéstermékekből származnak.