A tavaly március 11-én a Richter-skála szerinti 9-es erősségű, Japánt sújtó földrengés és cunami óta közel egy esztendő telt el. A földrengés egyik legnagyobb veszélyforrásokat magában rejtő "áldozata" a fukushimai atomerőmű volt.
A Japán Meteorológiai Kutatóintézet szerdán közzétett jelentése szerint az atomerőműben történt nukleáris baleset során legkevesebb 40 ezer terabecquerel (becquerel: a radioaktivitás mértékegysége Henri Becquerel, a radioaktivitást felfedező francia tudós tiszteletére) radioaktív céziumizotóp került a légkörbe.
A cézium 137-es sugárzó izotópja az egyik legveszélyesebb olyan anyag, amely a fukushimai baleset után a levegőbe került. Felezési ideje csaknem 30 év, a szervezetben felhalmozódva izomkárosodást, daganatos betegségeket okozhat. A földrengés és az azt követő nukleáris baleset következtében összességében kb. 770 ezer terabecquerel mennyiségű hasadóanyag jutott a szabadba, ezek azonban többnyire rövid felezési idejű, magukban veszélyt nem hordozó hasadóanyagok voltak.
Kedden emellett a NOAA (Amerikai Óceán- és Légkörkutató Intézet) tájékoztatást adott közre, miszerint a japán szökőárral a Csendes-óceánba került hatalmas mennyiségű sodródó törmelék eddig 4828 kilométert tett meg, első darbjai a napokban érik el a Hawaii központi szigetétől északnyugatra lévő atollokat (atoll: korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakú sziget vagy szigetcsoport).
Szerző: Cséki Gergő
Megjelent: 2012.03.01 12:39