A két, egymással ellentétes irányban, közel 99,999%-os fénysebességgel keringő proton-nyalábok gigászi energiával fognak a tervek szerint egymáshoz csapódni, amelyek szélsőséges esetben apró fekete lyukak létrejöttét is okozhatják.

Mivel soha ekkora energiával (sebességgel) nem hoztunk még létre mesterségesen a Földön ilyen kollúziókat, valóban nem leheteünk 100%-ig biztosak benne, mi fog történni. Aggódó elemzők felvetették a Naprendszer teljes megsemmisülésének rémképét is, ha egy-egy ilyen fekete lyuk eseteg "elszabadulna", ám erre valóban minimális az esély.

Emlékezzünk csak rá, hogy pl. az atombomba 1940-es évekbeli kifejlesztésekor senki nem lehetett 100%-ig biztos benne, hogy a maghasadás láncreakciója "megáll" majd, néhányan az az egész bolygó szpernóvaként történő felrobbanását vízionálták. Ez szerencsére nem történt meg  - és bármilyen szörnyű pusztítást okozott is ez a találmány Japánban - végső soron ennek köszönhetően születhetettek meg a (radikális környezetvédők által kevésbé elismert), mégis talán legikább "zöld", békés célú energiát évtizedek óta szolgáltató atomerőművek.

A világvégére viszont lehet, hogy néhány napot még várni kell - az LHC egyik vezető kutatójnak szemléletes hasonlata szerint a ugyanis művelet hihetetlenül nagy precizítás mellett sok próbálkozást kíván, a részecskék ütköztetése olyan, mintha vékony tűket lövöldöznénk egymás felé az Atlanti-Óceán átellenes partjairól, remélve,hogy előbb-utóbb összetalálkoznak.

Az első kísérleteket a 7 TeV-on történő, mini-ősrobbanásokat szimuláló ütkozéseket élőben követhetjük nyomon a Cern saját televíziós csatornáján erre a linkre kattintva.

És - ha most nézőink most reggeli kávéjuk, vagy ebédszünet közben olvassák ezt a cikket - akkor megnyugodhatunk, valószínűleg még nem semmisült meg a világ. Jó étvágyat!

(folytatjuk)