Brazíliában évente 100-120 ember hal meg villámcsapás miatt, míg az USA-ban csak 60-80. A kutatók kiderítették, hogy Dél-Amerikában egy újfajta villám gyilkol, amely csekélyebb áramerősségű, mégis pusztítóbb. Brazíliában csapódik be világszerte a legtöbb villám, évente körülbelül hatvanmillió. Ezen kívül az itteni villámoknak erősebb a töltésük, és mindig ugyanazokon a helyeken csapódnak be, sajnálatos módon az ország legnépesebb területein, írja a Die Welt. A Nemzeti Űrkutatási Intézet (Inpe) kutatói megfejtették a pusztító erő titkát. Brazíliában két villámfajta kombinációjával van dolgunk. Az erős villám ereje húszezer és százezer amper közötti, és körülbelül egy ezredmásodpercig tart, míg a corrente contínua nevű változat csupán száz-kétszáz amperes, de akár fél másodpercig is elhúzódhat, mondta Osmar Pinto, a kutatás vezetője. Két éve próbálják megfejteni a kutatók a másodperces villám titkát. 2009 elején, a brazíliai nyár derekán egy háromlépcsős kutatórendszert vezettek be: másodpercenként ezer képet rögzítő kamerák, alacsony frekvenciájú elektroszenzorok, valamint egy becsapódásokat feljegyző nemzeti adatbank segítségével követik nyomon a villámlásokat. Az adatbank segítségével meghatározták azokat a helyeket, ahová ismételten becsapnak a villámok, és ezeken a helyeken elektroszenzorokat is használnak. Kiderült, hogy az ország déli, legnépesebb része érintett: a többi országrészhez képest itt több a másodperces villám. A másodperces villám egész telekommunikációs rendszereket és áramhálózatokat tehet tönkre - szemléltette a kutatásvezető. - Egy fa túlélheti az erős villám becsapódását anélkül, hogy kigyulladna. Ha azonban másodperces villám éri, semmi nem marad belőle." Eddig csak Sao Paulo államból vannak adatok a hosszan tartó villámról, de az év végéig a többi érintett déli államban is felépítik a mérőállomásokat. Az eddigi adatokból kiderül, hogy a becsapódások kétszer erősebbek, mint az Egyesült Államokban pusztító villámok, de nagyobb adatbázisra van szükség ahhoz, hogy magyarázatot találjunk erre, magyarázta Pinto. Az Inpe kutatói szerint az éghajlati változások, a felmelegedés lehet felelős a jelenségért. Ez azonban eddig csak feltételezés. (Forrás: index.hu)

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2009.05.28 16:34