Élénk, sokfelé erős délkeleti szél fúj, jókora a hőmérsékleti kontraszt az országban, mert míg északon-északkeleten néhol csak 10 fok köré melegedett a levegő, addig az ország túlnyomó részén 16-18 fok közöttiek az értékek. De van, akik a szél és a vasárnap ellenére is kitartóan dolgoznak: ők a beporzók.
Vasárnap is csak dolgoznak, dolgoznak | Fotó: Nagy-Kurunczi Rita
Talán sokan nem is hallottak még róla, de
március 10-e a beporzók világnapja.
Idén 6 éve, 2018 óta ezen a napon nemcsak a háziméhekre és a méhalkatúakra hívják fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre is, amelyeknek szerepük van a növények megporzásában - olvashatjuk az Országos Magyar Méhészeti Egyesület honlapján. Megérdemlik az „egynapos” figyelmet, hiszen a termesztett növényeink 2/3-át, az élelmiszereinknek pedig 1/3-át köszönhetjük nekik.
Megy a munka, nincs megállás | Fotó: Nagy Márk (Időkép)
Mit is jelent valójában a beporzás?
Azt a folyamatot nevezzük így, mely során a virágporszem (pollen) a nyitvatermőknél a magkezdeményre, a zárvatermőknél a bibére jut. A pollen célbajuttatása összetett feladat és több módja van a virágpor mozgatásának, szállításának. A teljesség igénye nélkül, beszélhetünk szélporozta növényekről (pl. diófélék, fűzfafélék, fűfélék, nyitvatermők), víz alatt élő növények esetében pedig, logikusan a víz szállatja a pollent. A virágos növények legnagyobb része,
a hazai fajoknak kb. 82%-a, állatok révén porozódik meg.
Van is mit beporozni | Fotó: Alibaba3
Borítókép: Nagy-Kurunczi Rita (Időkép)
Szerző: Nagy-Kurunczi Rita
Megjelent: 2024.03.10 15:02