Talán kevesen tudják, de a legkorábbi naplemente, a legrövidebb nap és a legkésőbbi napkelte nem esnek egy napra. A téli napforduló december 21-i dátumát a legtöbben ismerik: ilyenkor a tölti a legkevesebb időt az égen a nap - legalábbis Földünk északi felén.

A legkorábbi naplemente hazánkban ezzel szemben már december 11-e környékén esedékes, 2017-ben épp erre a napra esett: Budapesten 15 óra 52 perckor már elkezdődött a kora este, a keleti országrészben még ennél is korábban, nyugaton egy kicsit később. A legkésőbbi napkelte az újév első napján, azaz január 1-jén történik: a fővárosban egészen reggel 7 óra 30 percig kell várni az első sugarakra (feltéve persze, hogy domborzat vagy más tárgy nem akadályozza a látást).

Polgár Károly fotója, köszönjük!

Téves közhiedelem még, hogy a naptól való távolság növekedése miatt hidegebb a levegő télen, pedig paradox módon ilyenkor némileg közelebb van bolygónk a központi csillagunkhoz. A valóság ezzel szemben az, hogy az alacsonyabb szögben érkező napsugarak kevesebb hőenergiát juttatnak egységnyi területre, így egy alacsonyabb hőmérséklet állandósul. A légkör hőmérsékleti tehetetlensége miatt ugyanakkor a sokéves átlag alapján nem december 21-én, hanem egy hónappal később, január végén szoktak a legnagyobb hidegek kialakulni, sőt, a legnagyobb hideget 1940. február 16-án, Miskolcon mérték, akkor -35 fok volt. Hiába tehát a legkorábbi naplemente, a tél java még hátra van.

Címlapi kép: Horváth István, köszönjük!

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2017.12.11 12:34