Bizonyára sokan értesültek a tegnapi vihar által okozott szörnyű balesetről. A Gellért-hegyen megrendezett Ládaderbi sok embert vonzott a szabadba, s ismét ez volt az ok, ami miatt ennyi súlyosan, vagy kevésbé súlyosan sérült látogatót kellett az Országos Mentőszolgálatnak ellátni. A délután 17 óra előtt létrejött hirtelen zivatar miatt villám csapott egy hegyen álló fába, ami alatt 3-an próbáltak menedéket találni. Közölük 2 embert kellett újraéleszteni, és több embert szállítottak kórházba. A vihar okozója egy zivatarcella volt, amely az ország több részén okozott riadalmat, rosszabb esetben emberi és anyagi károkat. Egyes részeken száraz zivatart észlelhettünk, máshol kiadós zápor is kísérte a gócot. A zivatart és a záport ugyanis nem lehet mindig együtt emlegetni. A tévhit úgy tartja, hogy ha zivatar van, akkor az azt jelenti, hogy nagyon esik az eső, dörög az ég, és sötét van. Ez azonban így nem igaz. Zivatartevékenységről akkor beszélhetünk, ha légköri elektromos tevékenységgel járó jelenséget észlelünk, záporhoz viszont nem tartozik villámlás, csupán nagy mennyiségű csapadék. Emiatt hallhatjuk a meteorológiai jelenségekben a „zápor, zivatar” kifejezéseket együtt, főleg a tavaszi, nyári évszakokban. Ahhoz, hogy zivatar jöjjön létre, elengedhetetlen az erős konvektív feláramlás, melynek eredményeként gyorsan, felfelé terjedő gomolyfelhőket észlelhetünk. A nedves, meleg levegő felemelkedését a felfelé fújó szelek is elősegítik, melyek elsősorban a hegyoldalak lejtőjén alakulnak ki. Említettem, hogy főleg a tavaszi és nyári hónapokban gyakoriak a zivatarok. A meleg, olykor forró felszín felett, felfelé áramló levegő akár tízezer méteres magasságot is elérheti. Ennek eredménye, hogy a magasban lehűl, és a kialakult gomolyfelhőn belül(Cumulonimbus, Cb), különböző halmazállapotú szintek különülnek el. Villám csak olyan felhőből jöhet létre, melyben megtalálható a jég, a vegyes és folyékony halmazállapotú réteg, ugyanis ezek hordozzák a villámlást generáló töltéseket. Télen is létrejöhet természetesen zivatar, amely erőteljes havazással jár, de ezek jóval ritkábbak. A nyaranta kialakuló zivatarok többsége hőzivatar. Ezek helyileg behatárolt, intenzív napsugárzás hatására létrejövő időjárási képződmények. Lehűlést hoz, de ez gyakran csak átmeneti jellegű. Ha a zivatar után azt tapasztaljuk, hogy nem változik meg a szélirány, akkor az idő megnyugszik, tartósabb lehűlésre nem kell számítani, bár ha a hirtelen lehullott csapadék gyorsan elpárolog, nem kizárt, hogy újabb zivatarra lehet aznap számítani, ahogy ez az elmúlt napban is megtörtént. Ha azonban a szélirány nyugatiról keletire változik, a lehűlés nagyon erős, akkor hosszabban tartó lehűlésre lehet számítani. Ha szeretnénk időben tájékozódni arról, hogy zivatar várható- e aznapra, a legegyszerűbb módja, ha figyeljük a nyugati, délnyugati horizontot. Ha itt látható már távolban villámlás, az közeledő zivatarláncra utal. Ha azonban a keleti és északkeleti horizontot világítják be villámok, a megfigyelés helyén nem várható zivatar. Aki rendelkezik barométerrel, már a zivatar előtt több órával megfigyelheti a látványos nyomáscsökkenést. Ezek a módszerek nem kizárólagos törvényszerűségek, volt példa derült égből jött villámcsapásra, s szokatlan irányból érkező zivatarokra. Ha mennydörgést hallunk, a villámlás már a közelben lehet; a hang terjedési sebessége (330 m/s) ismeretében bárki könnyen kiszámíthatja a zivatar távolságát. A villámlás gigantikus ereje abban rejlik, hogy akár 200 000A-nyi áramerősség, és több 10 000°C hő is felszabadulhat. Mit tegyünk, ha nem várt zivatarral találkozunk? 1.Abban, hogy hová csap be a villám, a földfelszín vezetőképességének kiemelkedőszerepe van. A nedves felszín veszélyeztetettebb, mint a száraz. Kerüljük a nedves talajt, patakok, folyók környezetét, és ha vízben tartózkodunk, azonnal hagyjuk el. 2.A villám sokszor exponált, kiemelt helyekbe csap. Kerüljük ezeket a helyeket: fákat, magas épületek tetejét, hegycsúcsokat, hegygerinceket. Ha teljesen sík terepen tartózkodunk, semmi esetre se maradjuk állva, feküdjünk a földre, vagy guggoljunk le, lehetőleg valamilyen szigetelő anyagot magunk alá téve( ruha, esőköpeny...stb.). 3.Ha rendelkezésünkre áll gépkocsi, üljünk bele, húzzuk fel az ablakokat, és vigyázzunk, hogy az autón beül ne nyúljunk fém tárgyhoz. 4.Ha nem áll rendelkezésünkre gépkocsi, de valamilyen alumínium mentőfóliánk van, terítsük magunkra úgy, hogy az a földdel ne érintkezzen, és álljunk a talpunkon, hogy testünk egy ponton érintkezzen a földfelszínnel. 5.Szabadban ért zivatar esetén csak akkor húzódjunk meg barlangban, ha annak bejáratától, és falaitól legalább 1,5 méterre tartózkodhatunk. 6.Utcán ért zivatar esetén használjuk ki a falakat. A fal akkor bizonyul jó „menedéknek”, ha legalább nyolc testhossznyi magas, és legalább egy testhossznyira meg tudunk állni tőle. 7.Ha fából készült sporthajónk van, mindenképpen biztosítsuk az árboctartó kötelektől a víztükörig érő villámhárítóval. Érdemes tudni, hogy villámok leggyakrabban 15 és 18 óra között alakulnak ki, ebben az időszakban nem csak az UV sugárzás erőssége miatt, hanem a villámtevékenység gyakorisága miatt is biztosítsuk magunk, és családunk biztonságát. Összefoglalva, a legfontosabb, hogy mielőtt úgy döntünk, hogy a szabadban töltjük a napunkat, mindenképpen tájékozódjunk, hogy van-e érvényben valamilyen fokozatú riasztás, illetve éberen figyeljük, és ha látunk villanást, vagy esetleg meghalljuk a dörgést, azonnal tájékozódjunk a közelben található védett helyek megközelíthetőségéről. Ma már kaphatók mini hordozható villámdetektorok, és professzionális villámdetektorok is, mely nagy segítségére lehet a rendszeresen túrázóknak, és hajózóknak.

Szerző: Tüskés Boglárka
Megjelent: 2008.06.02 13:28