Gamburcsev-hegység… E név hallatán talán leperegnek elõttünk középiskolás földrajz óráink, és elszégyelljük magunkat, hogy nem tudjuk eme vonulatot a térképen elhelyezni. De mindenkit megnyugtatok: ezt az Alpokhoz hasonló méretû hegyvonulatot még soha senki nem látta, így a földrajz atlaszunkban sem szerepelt. S hogy mi lehet ennek az oka? A képlet egyszerû: a hegységet mintegy 4000 méternyi jég fedi. A közel 3000 m magas, 1200 km hosszú hegységet még az 1950-es években – teljesen véletlenül - fedezte fel egy szovjet sarkkutató expedíció, miközben szeizmikus méréseket végeztek az Antarktiszon. Mivel a kutatók a mai napig nem találtak magyarázatot a hegység kialakulására és létezésére, nemzetközi kutatóexpedíciót indítottak a rejtély megfejtésére. Az expedíció során radarral, szeizmikus és mágneses mérésekkel térképezik fel a terepet, valamint jégfuratokat készítenek. Utóbbi segítségével, egészen pontosan a jégbe zárt légbuborékok vizsgálatával fontos paleoklimatológiai elemzéseket fognak készíteni. A legnagyobb kihívást a mûszerek és a kutatók számára is a -30, -40 °C-os hideg jelenti majd. A Gamburcsev-hegységhez hasonló földrajzi képzõdmények általában kontinensek peremén szoktak kialakulni, ezért is meglepõ, hogy a hegyvonulat az Antarktisz közepén található. Erre még magyarázatként szolgálhatna a vulkáni tevékenység – mint ahogy Hawaii-nál is -, azonban ilyesmire utaló jeleket idáig nem találtak a kutatók. A kontinentális lemezek ütközése szintén válaszként szolgálna, erre a folyamatra a déli sarkvidéken azonban utoljára 500 millió éve volt példa. A jelenlegi teóriák szerint 30 millió évvel ezelõtt egy globális lehûlés során, a sarkvidékre lehulló óriási mennyiségû hóból képzõdtek gleccserek, majd ezek álltak össze egyetlen hatalmas jégpáncéllá. Forrás: AGAP, GAMBIT, IPY