Az avarégetés füstjétől fuldokló gödi lakosok összefogtak, Facebook csoportba gyűjtötték a tiszta levegőért kapkodó földijeiket, és elhatározták, változtatni kell, hogy egészségben megéljék a holnapot. Felkérték a Levegő Munkacsoportot, hogy mérje meg, és értékelje, milyen légszennyezést okoz az avarégetés Gödön. A mérések bebizonyították, hogy a szennyezés súlyosan egészségkárosító mértékű. A Levegő Munkacsoport erről szóló jelentésének hatására Göd polgármestere azonnal rendkívüli képviselőtestületi ülést hívott össze, amely betiltotta az avarégetést a településen.

A felkérés után gyorsan cselekedtünk, mert épp ideálisak voltak a légköri viszonyok: a Kárpát-medencébe november első napjaiban beült stabilan a hidegpárna, közel azonos időjárási viszonyok nap-nap után. A mérés két napján a részecskeszennyezés (PM10) koncentrációja a legközelebbi mérőállomáson, Vácon közel azonos volt.

A helyi önkormányzati rendelet a pénteki napot nevezte ki füstgyártásra, ekkor lehetett égetni a jogszabály alapján avart és kerti hulladékokat (ágnyesedék, száraz fű). A rendelet ugyan előírta, hogy a tartós füstölés nem megengedett, ennek azonban rendkívül nehéz eleget tenni, illetve betartatni.

Göd területén kiválasztottunk 20 mérési pontot egyenletes eloszlásban (ld. az interaktív térképen). Valamennyi mérőponton az egymás utáni két napon azonos időpontban mértünk, helyszínenként 120 másodpercig. Az egyes mérések adatait átlagoltuk, valamint a teljes település adatait is, így összehasonlítható a különbség a két mérés között. Kijelöltünk egy 21-ik kontroll mérési pontot a településen kívül az M2 autóút keleti oldalán a gödi csomóponttól 300 méterre. Itt a település és az autóút forgalmának légszennyezése már alig érzékelhető.

Mérési eredmények

2015. november 5-én a 20 pont méréseinek átlaga: 17 517 részecske/cm3
2015. november 6-án a 20 pont méréseinek átlaga: 41 979 részecske/cm3

A háttér mérőponton csütörtökön 9126, pénteken 9289 részecskét mértünk. A legnagyobb különbséget egy gödi óvoda előtt mértük, 49811 részecskével volt több pénteken a levegőben, mint csütörtökön.

Az avarégetés légszennyezése és az emberi egészségre gyakorolt hatása, gazdasági károk

Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, jelentős légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene, nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. Egy átlagos kupac – például 100 kg – elégetése során annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez egy közepes méretű település teljes légköre.

Egy átlagos kupac avar elégetése egy teljes település légkörében határérték fölé emeli a szennyezést

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a légszennyező részecskék koncentrációjára nem tud meghatározni olyan határértéket, amely alatt biztosan nem károsítják az emberi egészséget. Álláspontja szerint ezek a részecskék nagy számban bizonyítottan rákkeltők. Belélegezve lerakódnak a tüdő legmélyén, ott gyulladást váltanak ki. A véráramba is bekerülnek a részecskék felszínén megtapadó súlyosan egészségkárosító, gyakran rákkeltő anyagok, és a szervezet más részein fejtik ki súlyosan káros hatásukat. Igazi tragédiát jelent az általuk okozott sok szív- és érrendszeri megbetegedés (vérrögképződés révén), illetve az asztma és allergia is. A dízelmotorokból származó részecskék trombózist okozhatnak az agyban. Patkánykísérletek szerint az ultrafinom részecskék belső vérzéseket is okozhatnak a tüdőben. Sajnos a hatás akár generációkon át érvényesül, az anyák szervezetébe jutó részecskék autizmust okozhatnak a születő gyermekben, vagy hirtelen csecsemőhalált.

A légszennyező részecskék emellett rátapadva a növényi pollenek felületére a polleneket is agresszívabbá teszik, illetve a velük együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe. A parlagfűszezon végén már javában kezdődik az avarégetés.

A finom részecskék (PM2,5) évente csaknem 11 000 ember idő előtti elhalálozását okozzák hazánkban az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányok szerint. Ez Magyarországon 106 511 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 10 évet veszít életéből. A PM2,5 okozta megbetegedések miatt pedig 2010-ben 2 592 155 munkanap esett ki, és a 2015. évi előrejelzések is hasonló számokat mutatnak.

A WHO egy másik tanulmányában néhány hónapja közölte, hogy Európában a légszennyezés 1,6 trillió dollár, hazánkban pedig évente 40 milliárd dollár kárt okoz, ez minden egyes állampolgárt 1,1 millió forinttal terhel.

Göd tiszta levegőt kapott

A mérésről készített tanulmányt eljutattuk az önkormányzat képviselő-testülete részére, akik azonnal, november 16-án összehívtak egy rendkívüli testületi ülést. Módosították a hatályos avarégetést szabályzó rendeletet, és megtiltották az égetést március 15-ig, így már a döntés hetén, pénteken tilos volt az avarégetés, a levegő pedig lényegesen tisztult.

A mérési eredményekről készített jelentés itt olvasható. 

Szerző: Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője

Címlapi fotó: Aquarius

Szerző: Lenkei Péter
Megjelent: 2015.12.10 4:42