Az ambiciózus tervre csütörtökön bólintott rá a kabinet. A cél az, hogy 2050-ben mindössze az 1990-es szint 20%-ának megfelelő CO2-ot engedjen az ország a légkörbe. A döntés a finn klíma- és energiastratégia része, melyet 2008 őszén fogadott el a kormány - derül ki a kabinet honlapján nyilvánosságra hozott közleményből.
A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy hosszú távon teljesen zölddé kell tenni az egész energiaszolgáltató szektort és a közlekedést, vagyis CO2-szennyezésüket szinte a nullára kell leszorítani. Növelni kell a megújuló energiaforrások használatát, lehetséges, hogy újabb atomerőműveket kell építeni. Át kell alakítani az új épületekre vonatkozó összes, az energiahatékonysággal foglalkozó előírást, és folytatni kell az ökoadó-reformot.
A finnek a "biztonság kedvéért" vállalnak ilyen mértékű kibocsátás-csökkentést. A lépést azzal indokolják, hogy még nemigen tudni, mi történik a földi klímával, de, hogyha a klímaváltozás hatásait semmilyen módon nem mérséklik, annak "óriási mértékű emberi szenvedés és egész ökoszisztémák kipusztulása" lenne az ára.
Finnország abból indul ki, hogy 2 fokos átlagos hőmérséklet-emelkedés a legtöbb, ami megengedhető. Valószínű, hogy ennek eléréshez az szükséges, hogy a CO2-kibocsátás a felére csökkenjen 2050-re, és ebben a fejlett ipari országoknak kell oroszlánrészt vállalniuk.
A helsinki kormány mindebben a hatékonyság és a technológia fejlesztésére lát lehetőséget, és azt sem zárja ki, hogy a munkaerőpiac is jól járhat ezzel a célkitűzéssel, márcsak azért is, mert a kis ökolábnyomú termékek és szolgáltatások lehetnek az ország vezető exportcikkei. A klímavédelemnek a természetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható fejlődést kell hirdetnie, és a fenntartható jólét mutatóival kell kiegészíteni a nemzeti össztermékre (GDP) vonatkozó, hagyományos adatsorokat - állítja a finn kormányzat.
Forrás: Reuters, [origo]
Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2009.10.16 16:26