Óriási különbségek jellemezték hazánk szerdai időjárását. Északon, északkeleten igazi téli idő tombolt. A hőmérséklet fagypont alatt alakult, helyenként a -5 fok volt a legmelegebb. A fagyhoz felhős, borongós idő társult, és több helyen szállingózott a hó is.
Ám ha nyugat felé haladva átléptük az Esztergom-Kecskemét-Békéscsaba vonalat, akkor hirtelen kora tavaszias időjárást tapasztalhattunk. A hőmérséklet többfelé meghaladta az 5 fokot, sőt délnyugaton néhol 8-9 fokot is mérhettünk. A délnyugati és északkeleti tájak között
10-12 fokos hőmérséklet-különbség
alakult ki.
A felszínközeli légréteg felmelegedése labilizálta a légkört a Dunántúl felett, ami kedvező feltételeket teremtett a konvektív (függőleges légáthelyeződéssel járó) folyamatok számára. Így több helyen alakultak ki záporok, hózáporok, néhol hódarazáporok is előfordultak.
Webkameráink felvételei a délelőtti, Balaton környéki záporokról.
Üzemeltető: Hotel Lido
Üzemeltető: Incom Technologies Kft.
Nyarat idéző gomolyfelhők Győr környékéről.
Üzemeltető: Nagytitus
Látványos virgák, mammák kísérték a nyugat-dunántúli csapadékgócokat.
Üzemeltető: Microweb Internet - Remicro Kft.
Éva fotója Zalaegerszegről, köszönjük!
A Pécs környéki Hosszúhetényben kiadós hódara (graupel) zápor hullott. Ez a csapadékelem lényegében a hókristályok és a jégszemcsék között képez átmenetet. Általában nagy túltelítésnél és erős feláramlásnál jön létre. Jellemzően november és április között fordul elő.
Dorina997 fotója, köszönjük!
Mitől jött létre ez a nagy időjárás-különbség?
A jelentősen eltérő időjárást a Kárpát-medence domborzati adottságainak köszönhetjük. Az őszi, téli időszakban nyugatias áramlásnál gyakran megfigyelhető, hogy a Kárpátok vonulatai feltartóztatják a nedves levegőt, ami csapdába esik a medence keleti felén. A kialakuló alacsony szintű rétegfelhőzet alatt konzerválódik a levegő, melynek hőmérséklete gyakorlatilag alig változik, mivel sem erősebb légmozgás, sem a napfény melegítő hatása nem érvényesül.
A Dunántúlon ezzel szemben mindig szelesebb, enyhébb az idő. A Kisalföldön át benyomuló nyugati szeleket gyakran élénk, erős lökések kísérik. Ez a légkör átkeveredését, ezzel együtt az alsó légréteg melegedését idézi elő. Ehhez adódhat még hozzá az Alpok keleti lejtőin alábukó főn szél is, ami további melegedést eredményez a Dunántúl nyugati, délnyugati tájain.
Az ICON modell szerdán 12 UTC-re (13 óra) vonatkozó előrejelzései jól megjelenítik a fent leírtakat.
Forrás: Windy.com
Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2019.01.09 21:14