A világ második legnagyobb atomkatasztrófáját a valaha mért egyik legerősebb, 9-es magnitúdójú, világhírű japán földrengés váltotta ki. 2011. március 11-én a földrengés következtében szökőár is elszabadult, 10 méteres hullámok temették be Japán partjait, többek közt az atomerőművel rendelkező Fukusimát is. A természeti csapások sorozata hatalmas pusztítást okozott, az atomerőmű tönkrement reaktorblokkjai pedig azóta is hűtésre szorulnak. Az így beszennyeződő víznek sorsáról a következőképp döntött a japán kormány: mivel a tartályok 2022-ben megtelnének, el kell kezdeni a vizet az óceánba engedni. A leeresztést még az idén, az olimpia kezdete előtt tervezik. A szennyeződést feladatuk lenne először kivonni a vízből, erre azonban még nem létezik 100 %-osan bevált módszer.

Az 1,2 millió liter radioaktív víz óceánba eresztése ellen a Greenpeace, a helyi mezőgazdasági szervezetek és nem utolsó sorban Dél-Korea is tiltakozik. Az élőlényekre gyakorolt hatásról valós adataink viszont csak akkor lesznek, ha legalább részlegesen megkezdődik a víz visszaeresztése. Csak akkor lehet megmondani, van-e kockázat - állítja a tokiói egyetem radiológiaszakértő professzora, Kacumi Sozugava.

Fotók a földrengés és cunami okozta pusztításról (CTW News, @weather_history):

A NOAA által előrejelzett hullámmagasságok a földrengés napján:

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2020.03.11 14:53