Itthon tulajdonképpen krókuszként ismerjük ezt a növényt, ám ezek a virágok nem egyeznek meg az hazai társaikkal, ugyanis kizárólag hegyvidékeken virágoznak. Itthon hasonló fajtársai tölgy, kőris és szil ligeterdőkben találhatóak meg, védett növény.

Időjárástól és tengerszint feletti magasságtól függően nagyjából március közepétől akár május első dekádjáig is virágozhatnak a kárpáti sáfrányok.

Amennyiben a legszebb vidéken, a Pádis-fennsíkon szeretnénk megtekinteni a lila színben pompázó virágokat április második, illetve harmadik harmadában érdemes felkeresni a fennsíkot.

Az alhavasi réteken, legelőkön gyakorlatilag a hó olvadását követően azonnal kibújnak szirmai. Föld feletti szára nincs.

Kisebb-nagyobb csoportokban gyakorlatilag az egész Pádis-fennsíkon megtalálható a kárpáti sáfrány. Amennyiben hasra fekszünk előttük a virágok erdeiben érezhetjük magunkat.

Szerencsés esetben egyetlen tenyérnyi helyen akár 5-10-15 tő virágot láthatunk, mindezt pedig mintegy 30-50 négyzetméternyi terület teljes egészén.

A fennsík 1.200 - 1.400 m-es tengerszint feletti magasságban terül el. Itt nem szokatlan az áprilisi havazás, bár természetesen ide is feltartóztathatlanul megérkezik a tavasz.

Más sáfrányfajoktól a lepelcimpák csúcsán látható sötétlila V alakú folt különbözteti meg.

A legbátrabb virágok a kisebb tócsák alól is kibújnak.

Természetesen a kárpáti sáfrányon kívül más tavaszi virágokat is megtalálhatunk; így hóvirágokat, tőzikéket és a mocsári gólyahírt.

A virágzás legfőbb időszakában hatalmas mezők öltenek lila színt a kárpáti sáfrányok millióinak köszönhetően.

A lila alhavasi legelő távolról és közelről.

A túrák sikeres lebonyolításáért köszönet az Erdélyi túráknak!

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2017.05.01 13:09