A Lyridák-meteorraj a Thatcher-üstökös törmelékéből jött létre, amelynek sűrűbb porfelhőjével mintegy hatvanévente találkozik Földünk. Ezekben az években a raj aktivitása óránként akár több százra is ugorhat. Erre az extra kitörésre azonban még mintegy húsz évet kell várnunk.

Vasárnap hajnalban lehet a csúcs

Bár nehéz előre megjósolni, hogy mikor várható a csillagzápor csúcspontja, de az eddigi számítások szerint az északi féltekén élők április 22-én vasárnap, a hajnali órákban láthatják majd a legtöbb hullócsillagot. Az EarthSky előrejelzése szerint ekkor óránként akár 10-20 meteor is felfénylik majd az égbolton, mielőtt elégne a légtérben.

Lyrida meteor Jónás Károly 2015 áprilisában készült fotóján, köszönjük!

A Lyridák az egyik legrégebbi ismert meteorraj. A kínai csillagászok már időszámításunk előtt 687-ben úgy írtak róla feljegyzéseikben, mint a „csillagok csapadékáról”. A raj a Thatcher-üstökös törmelékéből jött létre. Az üstököst A. E. Thatcher csillagász fedezte fel még a 19. század második felében. Az üstökös mintegy 415 év alatt teszi meg útját a Naprendszerünkben. Legközelebb előreláthatólag 2276-ban halad majd el a Föld mellett - olvasható a Híradó oldalán.

Kedvező időjárás segítheti a megfigyelést

A csillaghullást szabad szemmel is figyelemmel követhetjük. A távcsövek használatától most azért is érdemes eltekinteni, mert a hullócsillagok az ég valamennyi pontján feltűnhetnek. Igazán maradandó élményben akkor lehet részünk, ha olyan területet választunk megfigyelésünk helyszínéül, ahol minimális a fényszennyezés. Természetesen az időjárási viszonyokon is sok múlhat. Szerencsére úgy tűnik, hogy kevés lesz a felhő, többnyire derült időben bízhatunk, a hold pedig az első negyedben jár majd. Így minden ideálisnak ígérkezik egy tavaszi csillagleshez.

Borítókép: Bálint András (Makó, 2015. április)

Szerző: Időkép
Megjelent: 2018.04.20 13:57