Jég helyett háború?

A rohamosan csökkenő Északi-sarki jégtakaró egyre több lehetőséget biztosít a térség földgázkincseinek megközelítésére, ám ez akár fegyveres konfliktusokat is okozhat.

Ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk rohamosan olvad a jég az Északi-sarkról. Ha ez valóban megtörténik, és eltûnik a jégtakaró nagy része, lehetõség nyílik az ott rejtõzködõ olaj és ásványkincsek feltárására. De kié az a rengeteg nyersanyag? A bolygó legészakibb pontja nem szárazföldön, hanem a Jeges-tengeren van, s kutatások szerint az Északi sarkpont alatti tengerfenék rejtheti a Föld még feltáratlan kõolaj- és földgázkincsének negyedét. A sark ásványkincse mindez idáig elérhetetlen mélységekben feküdt, ám a jégolvadás miatt fontos vízi utak nyílnak meg a jég helyén, s így hatalmas verseny indult meg az eddig mindenki által érdektelennek tûnõ Északi-sarkért. A versengés nem új keletû, az úgynevezett arktiszi hatalmak – USA, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia - között már több éve folyik a tanácskozás, de a washingtoni Külkapcsolatok Tanácsának elemzõje szerint fegyveres konfliktus is kirobbanhat. Oroszország már 2001-ben benyújtotta az ENSZ illetékes bizottságához az Északi-sarkvidék mintegy 1,2 millió négyzetkilométerre vonatkozó igényét – amelyben benne van az Északi-sarkpont is -, ami a becslések szerint 4,9 milliárd tonna kõolajat, és földgázt tartalmaz. Az igényüket arra alapozták, hogy a sarkvidék alatt a kontinentális talapzat folytatódik, s hogy igényüket jelképesen is megerõsítsék, tavaly augusztusban titánból készült nemzeti zászlót tûztek a sarki tengerfenékre, és a fenékrõl felhozott mintákkal igyekeztek bizonyítani igényük jogosságát. Dánia és Norvégia, az Egyesült Államok és Kanada szintén jogot formál az Északi-sarkvidék egyes részeire, úgy, hogy megnövelte civil, katonai illetve kutatói létszámát a térségben, ám Vlagyimir Samanov orosz tábornagy a múlt héten bejelentette, hogy már készülnek az Északi-sarkra vonatkozó hadi forgatókönyvek, mivel manapság a háborúkat hosszú idõvel a kezdetük elõtt nyerik meg, vagy vesztik el a felek. A fegyverkezést az is könnyíti, hogy az Északi-sarkon nincs fegyvertilalom, úgy mint az Antarktiszon. Mark Serreze, a világ hó- és jégállományának nyilvántartásával foglalkozó amerikai központ kutatója szerint 50% az esély, hogy az elkövetkezendõ 2 hónapon belül rövid idõre eltûnik a jég az Északi sarkról. Nagy valószínûséggel ez a százalék a következõ hetek arktiszi idõjárásának függvényében fog változni. Forrás: Gazdasági Rádió – Privátbankár.hu/MTI

Szerző: Tüskés Boglárka
Megjelent: 2008.07.03 11:53


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Alapos útmosás, jégeső kísérte a zivatarokat
60-nál is több tornádó csapott le pénteken az USA-ban
Hó és jég, reggel dér fehérített