Igazi felhőszörnyeket láthattak azok, akik ezekben a napokban Olaszország adriai partvidékére, Rimini és Ancona környékére látogattak nyaralni. A térségben elképesztő pusztítást hagytak maguk után a heves zivatarok. A keddi viharok adriai radarunk felvételén is feltűntek.

Az alábbi összeállítás az elmúlt két nap eseményeit foglalja össze bő 2 percben:

Rimini tengerpartja. Kép forrása: Tornado in Italia

Szűcs Csaba fotója Riminiből, köszönjük!

Az ország középső részén fekvő Monzuno-t sem kímélte a jég. Kép forrása: Tornado in Italia

Jégóriás Pescaraból. Kép forrása: Tornado in Italia

Mi történik a légkörben?

Olaszországban helyezkedik el Európa talán legnagyobb zivatargenerátora. Az Alpok vonulataitól délre, az ország északi területein, különösen az adriai partvidéken nyaranta gyakran tombolnak heves viharok, erős szupercellák.

Ennek oka, hogy az észak felől érkező hidegfrontok felszínközeli része lelassul, megtorpan az Alpok északi vonulataihoz érve. Ám a hideg levegő továbbhalad a magasban, ami a meleg-nedves mediterrán légtömeg fölé helyeződve hatalmas légköri instabilitást eredményez.

Ekkora konvektív hasznosítható potenciális energiát (CAPE) és kihullható légköri nedvességet várt a GFS modell kedd délutánra. Forrás: WXCharts.eu

A meleg tengerfelszín fölött óriási légköri energia és nedvesség áll rendelkezésre az erős viharok számára, a frontokhoz kapcsolódó erős magassági szelek (jet stream) pedig nagy mértékű szélnyírást biztosítanak. Hogy ez mit jelent?

Ekkora szélsebességet prognosztizált kedd délutánra a GFS 300 hPa-os magasságban (kb. 9000 méter). Forrás: WXCharts.eu

A szélnyírás az egyik legfőbb kulcsa a legerősebb zivatarok, a szupercellás zivatarok létrejöttéhez. A bennük lévő erős feláramlásnak köszönhetően akár 10-15 km-es magasságot is elérhetnek ezek a bestiák. Egy ilyen magas zivatarban sokkal több ideje van meghízni egy jégszemnek, hiszen az erős feláramlás sokáig képes a fagyási zónában tartani, miközben egyre nagyobb és nagyobb lesz. Egészen addig, amíg már túl nehézzé nem válik és a gravitáció a felszín felé nem irányítja. Így lehetséges a fentebb látott, akár 10-12 centi átmérőjű jégszemek kialakulása.

Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2019.07.10 20:50