A Geminida meteorraj idén december 14-én helyi idő szerint, este 20 órakor éri el maximumát, de az ezt megelőző, illetve követő napokban is sok hullócsillag tűnik fel az égen.  Sajnos az észlelést idén nagyban befolyásolja az erős holdfény, ezért a halványabb meteorok még fényszennyezéstől távoli, tiszta egű helyekről sem könnyen figyelhetők meg. Közvetítés itt!

Az előrejelzések szerint ma az esti órákban egyébként is egyre több helyen vastagszik meg a felhőzet. A raj tagjai közepes sebességüek, kb. 35km/s és sok közöttük a viszonylag fényes hullócsillag. A maximum idején, derült idő esetén akár óránként több tucat hullócsillag is feltűnhet az égen! Ez átlagos aktivitásnak számít, eléri a nyári csillaghullás, a Perseidák maximumát. A Geminidák azonban kevésbé ismert raj a nagyközönség számára, mert a téli hidegben az emberek nagy része nem szívesen sok időt a szabad ég alatt.

A fenti képen a Geminida meteorraj radiánsának helyzete látható este, délkelet felé tekintve.

A Geminida meteorraj eredetét illetően kilóg a társai közül: míg a többi meteoráramlatot, mint például a nyári Perseidákat üstökösmagok szórták szét útjuk mentén, addig a Geminidák szülő égiteste a Phaethon nevű kisbolygó. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egykor ez is üstökös volt, csak az idők során elvesztette gáz és por anyagának nagy részét, és mára már inaktív lett, nem produkál kómát és csóvát, mint a többi üstökös.

A rajt 1862-ben említették először, ami nem azért van, mert addig nem figyeltek oda annyira a meteorrajokra! Ezt megelőzően egyszerűen még nem léteztek a Geminidák, pontosabban az áramlat nem keresztezte a Föld pályáját. A Jupiter perturbációs hatása miatt fordult be a raj a bolygónk útjába, és a nem is oly távoli jövőben meg is szűnik majd ez a szerencsés együttállás. Addig azonban még sok szép Geminida maximumot láthatunk, hiszen felfedezése óta szinte folyamatosan növekszik az aktivitása. A fentébb jobbra lévő kép Berkó Ernő csodálatos felvétele a Geminidák 2007-es jelentkezéséről, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni!

Kiegészítés - a légkörbe belépő, majd ott felizzó anyagszemcsék megváltoztatják az ionoszféra állapotát, és így az képessé válhat "tükrözni" távolabbi rádióadások hullámait. Ezt a kísérőjelenséget bárki nyomon követheti, hazánkból például a http://www.galileowebcast.hu/radiometeor oldalán. Köszönjük a kiegészítést! 

Szerző: Jónás Károly
Megjelent: 2011.12.13 17:00