A Tejút - mint fényes csillagösvény - különösen fontos szerepet játszott a magyar néphagyományban, valamint más nomád népek hagyományaiban is. A vándorló népcsoportok, akik legelésző állatokat tartottak, a tájékozódás során nagymértékben támaszkodtak az égbolttal kapcsolatos ismereteikre.
A Tejút egy júniusi éjszakán - 2023. június 15. | Fotó: Babus Patrik
A "Tejút" kifejezés eredetét a görög mitológiának köszönheti. Egy legenda szerint Héraklész csecsemőként Héra mellére lett fektetve alvása közben, aki így halhatatlanságot adott neki. Amikor Héra felébredt, olyan erősen lökte el magától Héraklészt, hogy teje szétcsapódott az égen. A görög "gala" szó tejet jelent, és a "-kszész" egy főnévképző, innen származik a "galaxis" szó.
Az ősi magyar mitológiában a Tejutat egyfelől a "Hadak útja" néven ismerjük, másfelől a székely hagyomány szerint "Csaba királyfi csillagösvényeként" vagy egyszerűen "Csaba útjaként" emlegetik.
A legenda szerint Csaba királyfi, Attila hun király fia ezen a csillagösvényen távozott a földi világból, és ezen fog visszatérni, ha népének segítségre van szüksége. A székely himnusz két sora is emléket állít ennek a legendának: „Vezesd még egyszer, győzelemre néped,/ Csaba királyfi, csillagösvényen!”
Borítókép: Babus Patrik
Szerző: Nagy-Kurunczi Rita
Megjelent: 2023.06.15 16:13