Földünk talán leghevesebb légköri képződményeinek a trópusi égöv ad otthont. Itt alakulnak ki évről évre azok a zivatarok sokaságából álló, forgó rendszerek, melyekben számunkra elképzelhetetlen szeleket és akár napi 1000 mm esőt okoznak. Ők a trópusi ciklonok, melyeket a karibi térségben hurrikánnak, a Csendes-óceánon tájfunnak, az Indiai-ócánon ciklonnak neveznek.
Műholdkép animáció a nemrégiben pusztítást végző Maria hurrikánról:
Forrás: Youtube/NASA
Miért pont a trópusokon alakulnak ki ezek a pusztító viharok?
A trópusokon rendelkezésre állnak a hurrikánok kialakulásának feltételei: a magas páratartalmú, meleg levegő, valamint a minimum 26-27 fokos tengerfelszín hőmérséklet, mely elengedhetetlen a hurrikánok energiautánpótlása szempontjából. Létrejöttük az óceáni medencékben a 10. és 20. szélességi körök között lehetséges, mivel a passzát szelek által generált szélnyírás és a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) nélkülözhetetlen feltétele a ciklonális forgás kialakulásának. Alacsonyabb szélességeken, az Egyenlítő közelében, ezek az erők már nem állnak rendelkezésre.
NASA / VIIRS - Terra MODIS
A hurrikánok több napon át fennmaradó zivatargócokként kezdik meg pályafutásukat Nyugat-Afrika partjainál. Energiájukat a meleg óceánból nyerik. A feláramló meleg, nedves levegő alacsony nyomású, zárt légkörzési rendszert kialakítva a Coriolis-erő hatására forgásba kezd. A forgást a szélnyírás is tovább erősíti. A létrejött felhőörvényt a benne előforduló 61 km/óránál kisebb szélerősség esetén trópusi depressziónak nevezzük. E fölött, de 118 km/óra alatt trópusi viharról beszélünk, amikor már megfigyelhetők az akár több száz kilométer átmérőjű spirális felhőkarok is. Ezt követően a vihar központjában elkezd kialakulni a felhőfallal körülvett, leáramlás uralta szem, és amint a szél eléri a 118 km/órás erősséget, a képződményt hurrikánnak hívjuk.
Erősségüket tekintve 5 kategóriába sorolják a hurrikánokat, mely a területükön létrejövő szélsebesség alapján kerül meghatározásra, 152, 176, 208, 248 km/óra felett rendre 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös fokozatot ér el. Átlagosan évente 30-50 vihar erősödik hurrikánná, ezeknek azonban csak töredéke érint szárazföldet.
A pusztítás lehetséges ereje szerinti osztályozásra szolgáló Saffir-Simpson skála a következő definíciót adja a legerősebb (5-ös kategóriájú) hurrikánokra:
Az épületek nagy része, és azok tetőszerkezete megsemmisül.
Fák és villanyoszlopok dőlnek ki. Az alacsonyabb szinteket árvíz önti el.
Hetekre lakhatatlanná válik a terület. Több hónapos áramkimaradás valószínű.
Az Isabel hurrikán kialakulása és élete a NASA 2003-as felvételeiből:
Forrás: Youtube/CuriousVideos - NASA
Az adott régió gyakori neveit használják
A hivatalos hurrikánszezon június 1-jétől november 30-áig tart, a hurrikánok nevet kapnak, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nyilvántartásába regisztrálják őket, és nyomon követik életútjukat. Az amerikai NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) oldalán ezt bárki megteheti, itt előrejelzést is találunk a hurrikánok kialakulására, útvonalára, erősségére.
Hideg vízfelület vagy szárazföld fölé érve, hőutánpótlás hiányában és a fellépő súrlódásnak köszönhetően a vihar legyengül, majd feloszlik, vagy magasabb szélességeken mérsékelt övi ciklonként folytatja útját.
Borítókép: NASA
Szerző: Szabó Bea, Varga Sándor
Megjelent: 2017.09.24 14:45