Elkezdődött a nyár utolsó hónapja, és vele érkezik az év egyik legmegbízhatóbb és talán legismertebb meteorraja,
az augusztusi Perseidák.
Sok más meteorraj megfigyelhető ebben az időszakban, de egyértelműen ez a legaktívabb és leglátványosabb meteoráramlat a nyár második felében. Népszerűségét, ismertségét többek között annak is köszönheti, hogy a Föld északi felén a nyári időszakban figyelhető meg. Hiszen a többi hozzá hasonló, vagy akár nagyobb aktivitást produkáló raj, az őszi, vagy téli időszakban látható, amikor lényegesen kedvezőtlenebbek az időjárási körülmények. De az ismertsége annak is köszönhető, hogy ez az egyik legősibb, legrégebb óta megfigyelt meteorraj.
Fotó: Jónás Károly (Agostyán, 2016. augusztus 12.)
'Az első említése Kr. u. 36-ból származik, egy kínai krónika szerint "több, mint 100 hullócsillag látszott reggel". Számos feljegyzés található a rajról kínai, japán, koreai krónikákban a 8.-tól a 11. századig, de csak szórvány utalások vannak a 12. és a 19. század között. Habár a raj ismert volt, hiszen a népnyelv Szent Lőrinc könnyeinek nevezte ezeket a meteorokat, a felfedezést Adolphe Quételet-nek (Brüsszel, Belgium) tulajdonítják, aki 1835-ben mutatott rá, hogy minden év augusztusában a Perseues csillagképből áramlanak szét ezek a meteorok.
A csillagászat fejlődésével a 19. századtól már folyamatosan, évről évre megfigyelték a raj aktivitását. A későbbi, 1864 és 1866 között észlelt Perseidák adatai alapján G. V. Schiaparelli kimutatta, hogy a raj meteorjai és az 1862-ben felfedezett 109P/Swift-Tuttle üstökös gyakorlatilag azonos pályán mozognak, így ez lett az első olyan eset, amikor sikerült egy meteorraj eredetét kimutatni. Még egy fontos következtetést sikerült levonni az esetből: a meteorrajok aktivitásának erősödése (a legtöbb esetben) összefüggésben áll a szülő égitest (napközelség) perihéliumátmenetével. A szülő kométa hosszú periódusú, 133 éves keringési idővel. Utolsó perihéliumátmenete 1992 decemberében volt, a raj abban az évben, 1993-ban és 1994-ben is jelentős aktivitást produkált!' /Forrás: MetBlog Pető Zsolt/
Link >> Online csillagtérkép a Perseidák radiáns pontjának /kiindulási pontjának/ megkeresésére.
Fotó: Czirok Bence (Kardoskút, 2017. augusztus 14.)
De a szülő üstökös régebbi visszatéréseikor kidobódott anyagcsomók is okozhatnak jelentősebb aktivitás növekedést. Hiszen ezek ugyan úgy keringenek a meteorraj pályája mentén, mint maga az üstökös is, és időről időre összetalálkoznak anyabolygónkkal. Az elmúlt években a Perseidák kétszer is 2008-ban, illetve 2016-ban, is produkált ilyen meteorzáport. Az IMO nemzetközi meteor észlelő hálózat, és több meteor kutató szakember előrejelzései alapján
az idei maximum is az átlagosnál erősebb lesz.
Fotó: Jónás Károly (Agostyán, 2015. augusztus 12.)
Eszerint, augusztus 12/13 éjszakáján először este tíz óra környékén, majd ezt követően hajnali fél négy körül két sűrűbb ősi góccal is találkozni fog Földünk! Ha az előrejelzések helytállóak, ezen az éjszakán igen látványos meteoresőben lehet részünk. De természetesen az előtte, és az utána levő éjszakákon is bőven fognak hullani meteorok. Megkönnyíti a megfigyelést, hogy ebben az időszakban a Hold minimálisan fog zavarni, és így távol a nagyvárosok fényeitől az égen végigfutó tejútban is gyönyörködhetünk.
Az alábbi oldalon érdemes "meghallgatni" a rajtagok okozta tükröződéseket, valamint figyelemmel kísérni a rádiós aktivitás menetet az óránként frissülő diagramon (Tepliczky Istvánnak köszönjük a tájékoztatást és a linket!):
Címlapi fotó: Novak5x (Tés, 2016. augusztus 12.)
Szerző: Jónás Károly
Megjelent: 2018.08.10 9:06