Lemerültek a szonda tápegységei: adta  hírül szombaton az ESA - de szerencsére előtte még sikerült elküldenie az eddig begyűjtött adatokat. Philae legkorábban 2 hónap múlva juthat újra napenergiához, addig hibernált állapotban marad.

Sikeres volt a leszállás, ugyanakkor a szigonyokkal még nem sikerült rögzíteni a szondát.

Leszállás előtt: Megérkezett az első két kép, melyek a leszálló egység leválás közbeni (jobbra) és utáni (fent) állapotát örökítették meg. Forrás: ESA

Korábban: Sikeresen levált a leszállóegység a szondáról. Korábban kiderült: elromlott a fúvóka, ami az üstökös felszínére "nyomná" a szondát, reggel mégis a leszállás mellett döntöttek a szakemberek. Kora délután megérkeztek a tesztképek is.

Az Európai Űrügynökség bemutató videója

Ma elérkezik a várva várt nap - 10 év utazás és több hónap keringés után a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínére száll a Rosetta névre keresztelt szonda landolóegysége, a Philae. A mutatvány nem lesz egyszerű, az üstökös felszínén ugyanis minimális a gravitáció (a szökési sebesség a földi tízezrede), eközben ugyanakkor sebesen forog: egy nap csak 12 órát ölel át.

A 28 fényperces (510 millió kilométeres) óriási távolság miatt az ott zajló eseményekről ráadásul csak késéssel tájékozódhatunk majd, a finom landolást teljesen önállóan hajtja majd végre a szonda.

Nem lesz könnyű mutatvány

A tervek szerint a leszállást követően a Philae szigonyokkal rögzíti magát a felszínhez. A vizsgálatok az első három napban zajlanak majd, ennek részeként 23 centiméter mélyre fúrnak a kőzetben, majd gázkromatográfos és tömegspektrométeres mérések mellett röntgensugarakkal is vizsgálják majd az üstökös összetételét.

Ezt követően a napelemek töltése kezdődik, sok idő azonban nem áll rendelkezésre - a Naphoz közeledve egyre inkább forrósodni fog a jelenleg -60 fokos felszín.

Magyarok is tervezték

Az Európai Űrügynökség (ESA) járművének fejlesztésében magyarok is részt vettek: a Philai fedélzeti számítógépét az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az energiaellátás-szabályzót pedig a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén tervezték.

A landolás élőben követhető majd szerdán napközben a Budapest Science Meetup blogon és az ESA TV-n. A sikeres landolásról szóló rádióüzenet a tervek szerint

17 óra 2 perckor ér vissza a Földre

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2014.11.11 15:17