Szerdán kora reggel a legveszélyesebb légszennyező nyomába eredtünk, méghozzá egy hőlégballonnal. A készülődést és a felszállást az Időképes drónnal is figyelemmel követtük, így végül a mérési eredmények mellett csodálatos felvételek birtokába is jutottunk. De vágjunk is a történet közepébe, bevezetésként pedig jöjjön néhány fotó a felszállás előtti pillanatokról.
Kezdetnek a jó öreg módszerrel ellenőriztük a széljárást, majd megkezdődött a hajtogatás a szélgép árnyékában (Tamási Gábor fotói):
A ballon hajtogatása és a 6 személyes kosár (Tamási Gábor fotói):
Egyelőre a földön, de már felfújva:
Felszállás után egy ideig követtük magunkat:
Majd visszaküldtük a drónt a "bázisra":
Miért is végeztük a mérést?
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) állásfoglalása szerint az ultrafinom részecskék csak nagyon alacsony koncentrációban nem károsítják az emberi egészséget. Belélegezve lerakódnak a tüdő legmélyén, ott gyulladást váltanak ki, sőt a véráramba is bekerülnek a részecskék felszínén megtapadó súlyosan egészségkárosító, gyakran rákkeltő anyagok. Az igazi tragédiát azonban a sok szív- és érrendszeri megbetegedés (vérrög képződés révén), asztma és allergia jelenti, amit okoz. Ez 10 568 ember idő előtti elhalálozását okozza hazánkban az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmány szerint.
Mit és hogyan?
A mérést egy TSI P-Trak 8525 típusú ultrafinom részecske számláló műszerrel a Levegő Munkacsoporttól Lenkei Péter végezte. Ez az 1 és 0,02 mikrométer közötti részecskék darabszámát méri 1 cm³ (kb. kockacukornyi térfogat) levegőben. A méréshez a levegőbe kellett emelkednünk. Stieber József pilóta vezetésével egy AX-9 kategóriába tartózó, 4000 m³-es hőlégballonal a Váli-völgyből szálltunk fel a kora reggeli órákban Baracska fölé 1000 méter magasságba, majd 90 perc repülés után a felszállási hely közelében landoltunk.
Fotók az Időképes drónról, mellyel felszállás közben készítettünk felvételeket:
Időjárási viszonyok és mérési helyszín
Vizsgálatunk idején az inverzió határa 900 méteren volt, mely erősen visszatartja az alatta képződő szennyezőanyagok feloszlását. Az inverziót – mely két eltérő sűrűségű légtömeg határán jön létre – szemmel is igen jól láttuk, gyakorlatilag 1000 méterre emelkedve beködösödött altattunk a táj. A repülés reggelén csaknem derült égbolt mellett 14,8°C hőmérsékletet, 11,5°C-os harmatpontot, 78%-os páratartalmat mértünk, míg a légnyomás 1012 hPa volt és szinte teljes szélcsend uralkodott. Mindössze kósza fátyolfelhők jelentek meg idővel az égbolton.
A felszállást a Váli-völgyből végeztük, az M7 autópálya és a 30-as vasútvonal magas töltése által közrezárt mezőről, az autópályától 600 méterre:
Mért adatok és következtetések
A talaj közelében 8.300 részecskét mértünk 1 cm³ levegőben, mely feltételezéseink szerint az autópálya légszennyezése, mely a közeli mezőn szétterült és néhány méteres magasságig volt jelen.
Utána éles ugrással 5.000 részecske közeli értékre csökkent a szennyezettség, ez valószínűleg az a füstfelhő, melyet előtte is láttunk az M7 érdi lejtőről, a Duna Menti Erőmű és a százhalombattai olajfinomító szennyezése egy adott magasságig (kémény magasság). Utána ismét egy éles lépcsővel lecsökken 1.710, illetve 1.650 részecskére. Tovább emelkedve 1000 méter magasságban már csak 1.520 porszemcse volt a levegőben.
Ez egyébként a valaha mért legalacsonyabb szennyezettségi szint, amit ezzel a műszerrel szabadban mértünk. Lefelé ereszkedve lassan nőtt a részecskeszám 3.000 részecskéig. Leszálláskor ugyan már megindult a termikesedés és ezzel a légrétegek keveredése, de a talaj közeli néhány méter légréteg még "tapadt" a felszínhez, és itt ismét 6.000 részecske körüli értékeket mértünk.
Nehézségek
A hőlégballont magasba emelő hőerőgép egy 2 x 2500 kW teljesítményű gázégő volt, mely a ballonkupolában a 90°C-os meleg levegőt előállította.
Repülés közben időnként saját légszennyezésünkkel találkoztunk, a kupolából kiáramló szennyezett levegőbe „belerepültünk”. Ez meredek csúcsok formájában jelentkezett a mérési adatokban, mely azonban könnyedén leszűrhető a mérési adatsorból.
A legmagasabb koncentráció ilyen esetben megközelítette a 90.000 részecske/cm³ értéket. Megállapítottuk, hogy a lényegesen nagyobb teljesítmény ellenére sokkal alacsonyabb a gázégő részecske kibocsátása, mint egy dízel busznak. A főváros buszait korábban mértük és némelyik 10 méter távolságban elhaladva olyan szennyezést okozott, hogy a koncentráció meghaladta a műszer mérési tartományának (500.000) felső határát.
Következtetések
Éjszaka egy jelentős szennyező forrás, mint az autópálya az inverzió miatt még vidéki környezetben, az úttól távolabb is magas (8.300 részecske/1 cm³) koncentrációt alakít ki, ez a háttér szennyezettség (1.500 részecske/1 cm³) több, mint ötszöröse volt jelen esetben. Közvetlen a talaj közelből ez a szennyezés a termikesedés elindulásával sem tisztul ki, ottragad.
Egy-egy nagy szennyező forrás melynek meleg levegője magasabbra viszi a szennyezést (ipari üzem, avarégetés, fűtés) elég vastag légréteget elszennyez, a mérés is erre utalt. Repülés közben egy ilyen mezőgazdasági hulladék égetés nyomát is láthattuk, több száz méter magasra felszállt a füst, majd ott az inverziós réteg határán 10 kilométeres hosszban elterült.
A Levegő Munkacsoport számára az Evopro biztosítja a TSI P-Trak 8525 ultrafinom por mérőt.
Befejezésként néhány hangulatkép a ballonozásról:
Nézd, ott a ballon árnyéka! / Időkép szelfi
A leszállás előtti pillanatok:
Újra a földön - kezdődhet a pakolás:
Az Időkép csapata ezúton szeretne még egyszer köszönetet mondani Lenkei Péternek a Levegő Munkacsoporttól, valamint Stieber József nagyszerű pilótának, akik nélkül ez a mérés nem jöhetett volna létre. Külön köszönjük Spiller Károlynak és a Videoportfolio.hu-nak a nagyszerű videót!
Szerző: Lenkei Péter, Időkép
Megjelent: 2014.06.05 22:30