Mivel láthatatlan, és folyamatosan körülöttünk van, magától értetődőnek vesszük jelenlétét, ezért nem is nagyon foglalkozunk vele, pedig nem ártana jobban odafigyelni rá; a levegő tisztasága mindannyiunk érdeke. Ugyan Magyarországon még nem jelent akkora problémát a légszennyezettség, mint más nagyvárosokban, ahol nem csak járvány idején járnak maszkban az emberek – Kína egyes területein például akkora a légszennyezettség, hogy maszk nélkül nem tanácsos utcára menni az év egyetlen napján sem – de minket is érintő problémáról van szó. A szmogban nem a város felett lebegő szürke „felhő” a legrosszabb, amely rontja a városképet, hanem az, hogy a levegőben szálló káros anyagok minden gond nélkül bejuthatnak az ember szervezetébe és komoly betegségeket okozhatnak.
De mi is az a szmog?
Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor a szmog nem más, mint (főleg az égéshez köthető) környezetszennyezés miatt kialakult füstköd. Két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik a redukáló szmog, ami más néven London-típusú szmogként ismert. Azt gondolnánk, hazánkban ilyen típusú szmog nincs jelen, azonban a 90-es években Budapesten és Miskolcon is találkozhattunk ezzel a jelenséggel. A másik fajtája a gyakran előforduló oxidatív szmog, amiről napjainkban sokat lehet hallani. Ez utóbbi létrejöttét erős napsugárzás, gyenge légmozgás, valamint közlekedés által kibocsátott szennyezés együttes hatása okozhatja. A két típusú szmog abban megegyezik, hogy különböző anyagok égése során alakul ki, mint például az autókban lévő üzemanyag égésterméke, a kipufogógáz, vagy a cigaretta égésekor keletkező füst.
A London-típusú szmogot Anglia fővárosában észlelték először, innen kapta a nevét. Ez a fajta füstköd nagy mennyiségű fosszilis anyagok elégetése során keletkezik. Az égés során nagymennyiségű korom keletkezik, ami a szállóporral együtt a kondenzációs magok elszaporodását okozza a levegőben, továbbá jelentős mennyiségű kén-dioxid szennyezést is okoz. Ha ehhez jön még a szélcsendes időjárás, a magas relatív páratartalom, a magas légnyomás és a -3 és +5 fok közötti hőmérséklet, akkor már kész is a redukáló szmog. A legemlékezetesebb ilyen füstköd 1952-ben volt, amikor Londont öt napon át borította.
A szmog kialakulása megelőzhető, ha nem, vagy csak kis mértékben használunk olyan dolgokat a mindennapok során, amelyek működéséhez szilárd vagy olaj alapú termékek égésére van szükség, mivel az égés során keletkező vegyi anyagok szennyezik a levegőt. Ezek a levegőben lévő káros anyagok pedig könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe is, és különböző megbetegedéseket okozhatnak. Az égés minimalizálásával csökken a kibocsátott füst mennyisége, ezáltal tisztább lesz a levegő is.
A természetben, távol a várostól jelentősen tisztább levegőt lélegzünk be, mintha ugyanezt tesszük egy (bel)városi parkban. Ott ugyanis a park mellett elhaladó autókból kiáramló kipufogógáz, a szállópor, vagy a mellettünk dohányzó ember által kifújt cigaretta füstje is károsíthatja a levegőt, ezáltal szervezetünket.
A szmog elleni védekezés eszközeként nem lehet állandóan elmenekülni a városból, vagy burokban élni, a változást sokkal inkább tudatossággal lehet elérni. A közlekedésben elektromos autókra kell(ene) váltani, melyek kevésbé károsítják a környezetet, vagy eleve minél többet gyalog-, biciklivel járni. Hasonló a helyzet a dohányzással is: magunkat és környezetünket úgy védhetjük meg leginkább a dohányzás okozta ártalmaktól, ha rá sem szokunk, illetve ha már rászoktunk, akkor igyekszünk minél előbb letenni a cigit. A dohányzás ártalmait úgy kerülhetjük el, ha nem dohányzunk. Azok a felnőtt dohányosok, akik valamiért nem szoknak le, ma már választhatnak olyan alternatívákat, amikkel kevesebb káros hatásnak tehetik ki saját magukat és a környezetükben élőket, mint a cigaretta esetében.
A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már különböző füstmentes technológiák állnak rendelkezésre a dohányzási ártalmak csökkentésére, mint például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigi, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően, dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel. A tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis az égés során keletkező cigarettafüstben több ezer mérgező anyag van, melyek közül 93-ról bizonyított, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával.
Ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre a használatuk hosszútávú hatása sem ismert. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is az, ha el sem kezdjük, illetve teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.
A szmog mindannyiunk életében jelen van és mindenkire hat, ezért tenni is csak közösen tudunk ellene. Igyekezzünk tudatosan élni, minél nagyobb mértékben csökkenteni a közlekedéssel vagy például a dohányzással kapcsolatos, a környezetre és szervezetünkre ható ártalmakat.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Szerző: Társadalmi célú hirdetés
Megjelent: 2020.12.08 7:00