Havas hegycsúcsok

Kontinensünk több hegységében is hó borítja a hegygerinceket, a Skandináv-félsziget északi területein nappal is csak fagypont közelében mozog a hőmérséklet.

A Skandináv-félsziget időjárását az elmúlt héten egy igen nagy kiterjedésű, kimélyült ciklon alakította, mely igen nagy mennyiségű csapadék hullását okozta – Norvégia, Svédország és Finnország északabbra fekvő területein már többfelé havazott is. Személyesen is megtapasztalhattam, hogy az igen hideg nappalokat még hidegebb éjszakák követték. Lappföldön még napközben is csak elvétve emelkedett a hőmérők higanyszála fagypont fölé, éjszaka helyenként - 5°C-nál is kevesebbet mértek. Bulgária magasabb hegycsúcsaira is megérkezett vasárnap az első hó, melyet sokfelé viharos szél is kísért. Sajnálatos hír, hogy több helyen gyakorlatilag a közlekedés is megbénult: a hegyi utakat néhol 20 cm vastag hóréteg borította, a szél által kicsavart fák pedig csak tovább rontották a helyzetet. A Vitosa hegység legmagasabb csúcsán, a 2290 m magas Feketetetőn a 100km/órás szélsebességet is mértek, a hőmérséklet napközben is csak a fagypont közelében alakult. Az ország legmagasabb hegységében, a közel 3000 m magas csúcsokkal büszkélkedő Rilában, valamint a Balkán hegységben szintén havazott. Bár az erdők még a legtöbb helyen zöld színben pompáznak, a Kárpátok magasabb hegyein szintén előbukkant a hó. A Magas-Tátra 1800 méter feletti gerincein, az Alacsony-Tátrában és a Királyhegyen egyaránt havas területekre bukkanhatunk. Európa déli és középső területein az elkövetkezendő napokban anticiklonális hatások érvényesülnek majd, mondhatni nyugodt időre készülhetünk. A kontinens északabbra, valamint keletre fekvő részein azonban a ciklonokhoz tartozó frontok igazán változékonnyá teszik majd az időjárást.

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2008.10.07 18:14


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

48,8 Celsius-fok az új hivatalos európai melegrekord
Minden eddigi rekordot megdöntött a 2023-as jégesőszezon Európában
Európa mintegy 60 százalékát belepte a hó november végére