A kanyont, mely 800 kilométer hosszú és 800 méter mély, egy nagy folyó alakította ki nagyjából 4 millió évvel ezelőtt, mielőtt a területet elborította volna a jég. A tudósok az éghajlatváltozás kutatása közben véletlenül fedezték fel a jég alatti képződményt.

Jobbra: Meglepő, hogy a felszínt nem koptatták le az egymás utáni eljegesedések.

A völgy hosszabb, mint az arizónai Grand Canyon. Grönland közepétől egészen az északi partvonalig húzódik. Mélyén egy folyó volt a jégtáblák megjelenése előtt, mely a Jeges-tengerbe ömlött. Körülbelül 3 kilométer vastag jég borítja most a területet, mely annyira nagy tömeget jelent, hogy a korábbi 500 méteres tengerszint feletti magasság helyett 200 méterrel a tengerszint alatt fekszik jelenleg Grönland középső területe (a jég alatti egykori szilárd felszín). A kanyon lejtőin napjainkban is a völgy aljába csordogál a csurgalékvíz, mely a sziget északi vége felé távozik a tengerbe, persze a tenger felszíne alatt, így a kanyon fontos szerepet tölt be a térség földrajzában.

Prof. Jonathan Bamber beszámolója a kanyon felfedezéséről

A kutatók valójában azon dolgoztak, hogy az Arktisz további melegedése és az üvegházhatású gázok között újabb kapcsolatokat állítsanak fel. Eközben radarral pásztázták a jég alatti területeket. A gyűjtött adatok tanulmányozása közben bukkantak a kanyonra. A tudósok feltételezése szerint akár néhány baktériumfaj is lehet a jég alatt.

A kanyont emberi szem még sosem láthatta. Ha a jég elolvadna Grönlandon, akkor akár 7 méterrel is emelkedhetne globálisan a tengerszint, ami sok nagy világváros életét örökre megváltoztatná.

Forrs: BBC

Szerző: Berceli Balázs
Megjelent: 2013.09.03 12:05