Gothard Jenő emlékérem

Emlékérmet adtak ki a Csillagászat Nemzetközi Éve és Gothard Jenő, neves magyar csillagász halálának 100. évfordulójának alkalmából.

Természetbarát olvasóink bizonyára hallottak róla, hogy a 2009-es év a Csillagászat Nemzetközi Éve lett. Most végre Magyarországon is kiadásra került ez alkalomból a Magyar Numizmatikai Társulat gondozásában egy emlékérem.

Sokan elfelejtünk már fölnézni a csillagokra, pedig mennyi szépség rejtőzik ott! Ezekre az értékekre épp úgy kell vigyázni, mint a védett virágainkra. Érdemes hát újra feleleveníteni régi emlékeinket a csillagképekről, bolygókról, hullócsillagokról. Galilei élményét mi is újra élhetjük, ha egy kis távcsővel megpillantjuk a Jupiter gyöngysorszerűen fölsorakozó holdjait. Aki megteheti, nézzen fel az égre! - és remélem, megérti azok elkeseredett küzdelmét, akik a feleslegesen az éjszakai eget megvilágító lámpák ellen küzdenek. Ma már kisebb-nagyobb kirándulást kell tenni azoknak, akik szeretnék legalább a Tejutat megpillantani.

Nagyon büszkék lehetünk, mert ennek az emlékérem másik oldalára volt méltó magyar csillagász - akiről megemlékezhetünk - a 100 éve elhunyt természettudományos érdeklődésű Gothard Jenő (1857-1909). A vasvármegyei nemesi család legidősebb sarja a nála mintegy tizenöt esztendővel idősebb, már világhírű csillagász, az ógyallai Konkoly Thege Miklós (1842-1916) hatására magán csillagvizsgálót rendezett be a Szombathely melletti Herényben lévő birtokán. A Herényi Asztrofizikai Obszervatóriumban 1881. október 20-án megtörtént az első észlelés, amelyet a századforduló új tudományágában, az asztrofizikában világszerte jelentkező sikersorozatok hazai kezdő lépései között tartanak számon. Gothard Jenő obszervatóriumának alapításkor emissziós ködök, és üstökösök spektroszkópiai vizsgálatát tűzte ki célul, és több évre terjedő Jupiter, Mars és Vénusz megfigyelés és bolygófényképezés fűződik a nevéhez. 1883 után a β Lyrae színképének vizsgálatával kezdett foglalkozni, majd az 1892-ben kitört Nova Aurigae vizsgálata során hasonlóságot talált a nóva és a planetáris ködök színképe között. Felfigyelt arra, hogy a nóva spektruma gyakorlatilag megegyezik a bolygószerű köd színképével. Felfedezése akkor visszhang nélkül maradt: a korabeli csillagászati ismeretek még nem tették lehetővé a későbbiek során jelentősnek bizonyuló megfigyelés értelmezését. Ezekre a spektroszkópiai elemzésekre utal az arcképe melletti ábra.

A fényképezés csillagászati alkalmazása terén elért sikereivel Gothard Jenő maradandóan beírta nevét a tudománytörténet lapjaira. Aki szeretne többet megtudni Gothard Jenő életéről, valamint az emlékéremről látogasson el a gothard.hu és a numizmatika.org honlapokra.

Szerző: Maróti Tamás
Megjelent: 2009.09.05 17:56


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

A vasárnapi pirkadat előtt volt a Leonidák maximuma
A péntek esti, éjjeli teliholdkor akár holdkoszorúkat is láthatunk
Tintahal a világűrben