Az amerikai űridőjárás-előrejelző központ (NOAA SWPC) legfrissebb modellszámításai szerint bolygónk mágneses mezeje hamarosan jelentős zavart szenvedhet el. Az esemény kiváltó oka egy vasárnap, a 4341-es napfoltcsoportban történt, X1.9-es erejű napkitörés volt, amelyet egy úgynevezett koronakidobódás (CME – Coronal Mass Ejection) követett.

A Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő nagy sebességgel száguld a Föld felé, és a várakozások szerint kedden, a kora reggeli órákban csapódik be magnetoszféránkba. A szakemberek magyar idő szerint reggel 7 és 10 óra közé G4-es erősségű viharra adtak ki figyelmeztetést, ami az ötfokozatú skálán a „súlyos” kategóriát jelenti.

Egy korábbi sarki fény a Balatonon | Fotó: Schfoto

Ilyen erejű geomágneses viharok idején a sarki fény (aurora borealis) oválisa jelentősen kitágul dél felé, így a jelenség nemcsak a sarkkörökön, hanem a közepes szélességi körökön, így Magyarországon is megfigyelhetővé válhat.

A legnagyobb esély a látványos égi játékra kedd pirkadat előtt, a hajnali sötét órákban nyílik, amennyiben az előrejelzettnél kicsit hamarabb ideér a napszél. Ezt legkorábban az események kezdete előtt nagyjából fél órával fogjuk megtudni, a Föld és a Nap között, az első Lagrange-ponton elhelyezkedő SOHO űrszonda mérésének köszönhetően. A megfigyelés sikeréhez azonban két feltételnek kell teljesülnie:

• Derült égbolt: A felhőzet sajnos eltakarhatja a jelenséget, így érdemes az aktuális felhőképet figyelni.
• Fényszennyezés hiánya: Bár egy G4-es vihar esetén a fények szabad szemmel is láthatóak lehetnek, a városi fényektől távol, sötét helyen sokkal intenzívebb élményben lehet részünk.

Érdemes lesz tehát korán kelni és északi irányba kémlelni az eget, mert a vöröses-lilás, esetleg zöldes fényoszlopok tánca ritka és felejthetetlen látványosságot ígér.

Borítókép: Olajos Sándor

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2 órája