Egyes csillagászok becslései szerint akár 70 000 000 000 000 000 000 000 csillag is lehet az univerzumban. Ez az emberi léptékkel felfoghatatlan szám igen sok lehetőséget biztosít a természet hatalmas laboratóriumában a fizikai törvények által vezérelt "kísérletezésre". Kicsit olyan ez, mintha a lottón megvennénk az összes vagy talán még annál is több szelvényt. A fő kérdés persze az, van-e több telitalálat az univerzum lottóján, lehet-e máshol is élet a Földön kívül?

Kepler-452b, avagy a Föld ikertesója?

A Kepler űrtávcsövet pont abból a célból telepítették, hogy felkutassa, a naprendszerünkben általa megfigyelt csillagok közül milyen gyakorisággal fordulnak elő bolygók, ezen belül is a Földhöz hasonló kőzetbolygók. Nem mindegy ugyanis, hogy a Jupiterhez vagy a Merkúrhoz hasonló égitesteket találnak, ezeken jelenlegi tudásunk szerint lényegesen kisebb eséllyel alakulhat ki élet. A földi élethez hasonló egészen biztosan nem, de egyéb fizikai és kémiai jellemzők miatt más jellegű létformák kialakulása is igen valószínűtlen, gondolhatunk itt elsősorban a fagyás-olvadáspontokra, összetett kémiai reakciók optimális hőmérséklet tartományára, az anyagok fizikai tulajdonságaira és sok-sok tényezőre, ami arra enged következtetni, hogy ez a szűk tartomány - amiben mi is élünk - kedvezhet az élet kialakulásának.

A globális klímaváltozás is óriási problémát okoz, számtalan élőlény tűnik el nap mint nap Földünkről, pedig ebben az esetben kozmikus szemmel nézve szinte kimutathatatlan változásokról beszélünk. Ha túl hideg vagy meleg lenne, a víz fagyott lenne, illetve gőz formájában a légkörben kavarogna, ha lenne egyáltalán légkör, amiről beszélni lehet.

A Kepler űrtávcsővel az elmúlt néhány évben találtak exobolygókat ugyan, de egy sem volt annyira hasonló a Földhöz, mint a Kepler 452b-nek elnevezett égitest, melyről a legfontosabb információkat Kolbert András már összegyűjtötte az Indexen:

- egy idősebb és kicsit nagyobb, de típusát tekintve a Naphoz hasonló csillag körül kering,

- a csillagtól csak 5 százalékkal messzebb, mint mi a saját Napunktól,

- egy év 385 földi napon át tart,

- a pálya a lakhatósági zónán belül van, vagyis ott, ahol pont jó a hőmérséklet ahhoz, hogy a víz megmaradjon a felszínen folyékony állapotban,

- és a bolygó mérete alapján még az is lehet, hogy kőzetbolygó, mint a Föld, és nem gázóriás, mint a Jupiter.

Azért ne pakoljon senki a bőröndökbe, sajnos az Exobolygó Tours még nem szervez utazásokat a régióba. Persze annyi szabadsága valószínűleg senkinek sincs, hogy időben kijöjjön az utazás a balatoni hétvége mellett. A szóban forgó égitest 1400 fényévre van, ami a jelenlegi hajtóművek lehetőségeit figyelembe véve egy mammutfenyőt se lenne képes élve eljuttatni a bolygóra.

Képek forrása: NASA

Szerző: Nagy Márk
Megjelent: 2015.07.24 14:33