Viszonylag ritka, ám igen látványos felhők az ún. Kelvin-Helmholtz felhők, melyek a légkörben található két eltérő sebességű és sűrűségű légréteg közötti határfelület mentén tudnak kialakulni. A jelenséget ma ketten is lencsevégre kapták, de a képek mellett nézzünk egy kicsit utána, hogy mik is ezek a felhők pontosan.

Kelvin-Helmholtz felhők Dávod felett, kedden reggel | Fotó: Pócsai Sándor

Ezek a felhők a Kelvin-Helmholtz instabilitás következtében jönnek létre, amikor a felső légréteg gyorsabban mozog az alsó rétegnél. A felhők ilyenkor a tengereken vagy óceánok felszínen kialakuló hullámokra emlékeztetnrk, emiatt gyakran "tengeri hullám felhőknek" is nevezik őket. A forma akkor alakul ki, amikor a gyorsabban mozgó réteg a lassabb réteg fölött elkezd turbulens áramlatokat kialakítani, amelyek hullámokat létrehozó örvényeket eredményeznek.

Szentgál felett is megfigyelhető volt a KH-instabilitás| Fotó: Borbély Marcsi

A Kelvin-Helmholtz felhők rendkívül gyorsan alakulnak ki, és hasonló gyorsasággal el is tűnnek, általában csak néhány percig vagy még annál is rövidebb ideig láthatóak.

Csak érdekességképp említenénk meg, hogy szintén kedden reggel egy harsonás angyal is megjelent az égen - csak nem közeledik advent?

Lorem ipsum | Fotó: Klaramora

Borítókép: Pócsai Sándor

Szerző: Nagy-Kurunczi Rita
Megjelent: 2023.11.21 23:46