Friss: Sok gyönyörű felvételt kaptunk a félárnyékos holdfogyatkozáról:

A holdfogyatkozás fázisai. Vincze Tamara felvételei, köszönjük!

Pócsai Sándor felvétele Dávodról, köszönjük!

Baráti Tamara fotója Angyalföldről, köszönjük!

Ágics Évi felvétele Bogyiszlóról, köszönjük!

Bodrogi Attila fotója Hódmezővásárhelyről, köszönjük!

A félárnyékos (penumbrális) holdfogyatkozás abban különleges, hogy a Hold csupán a Föld árnyékának külső részébe lép be. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a telehold fénye, jó esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kap a megfigyelések szerint - írja a Galileo Webcast.

A Hold Budapestről nézve 18:52-kor kelt fel (az ország nyugati részén kb. negyedórával később, keleti részén negyedórával korábban). A félárnyékba belépés valamivel rögtön este 7 előtt kezdődött (minden időpont nyári időszámítás szerint). A belépésnek először szinte semmi jele nem volt, egy jó félórával később kezdtek megjelenni jelei: a holdkorong bal felső része kezdett elszürkülni, kevésbé fényesebb volt.

A legtöbb helyen kedveztek az égiek

A félárnyékos fogyatkozás 20:54:16-kor volt a legnagyobb fokú, ekkor látszott a Hold (vagy annak egy része) a leghalványabbnak. Égi kísérőnk egytizede azonban bele sem merült a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütötte. Kb. 22:30-ig volt észlelhető a homályosabb, halványabb Hold, utána egyre kevésbé volt a félárnyékban. A jelenség formailag 23 óra előtt ért véget, a jelenség teljes időtartama így 3 óra 59 percet tett ki.

Szerző: Cséki Gergő, Berceli Balázs
Megjelent: 2016.09.15 21:31