A globális felmelegedéssel az évszakok eltolódása, hosszának változása is megfigyelhető. Az elmúlt 50 év hőmérsékleti adatai alapján Magyarországon a nyár javára billent a mérleg, az utóbbi években átlagosan 50 nappal hosszabb nyaraink voltak, mint a hetvenes években.

A felmérés számításai szerint a "nyár" a legalább 17,71 fokos napi középhőmérsékletet elérő napján indul az évnek, vége pedig az első ennél hűvösebb napra tehető. Ez alapján 2011 és 2019 között átlagosan május 29-től szeptember 17-éig élvezhettük legmelegebb évszakunkat. A tavasz és a tél is pár nappal rövidültek, a legnagyobb veszteség pedig az ősz hosszát érte.

Ha ez így megy tovább, 2100-ra fél évig tartó nyarak jöhetnek az északi féltekén, a tél pedig mindössze 2 hónapból állhat. Ez végzetes hatással lenne az ökológiai rendszerre.

Fotó: Agnes56

A természetes vegetáció a korai meleg idő miatt hamarabb indulna meg, a szezon eleji fagyokra viszont érzékenyen reagálna. A mezőgazdasági termelést szintén negatív hatások érnék, a rövid nyugalmi időszak miatt egyes fajoknál csökkenne a terméshozam, romlana a minőség.

Az élővilág sem úszná meg a nyár kitolódását. A madarak hamarabb költenének, de még nem jutnának elegendő táplálékhoz. Alkalmazkodás hiányában egyedszámuk csökkenne, egyes szcenáriók szerint a szúnyogok száma viszont megugrana. A nyárral az allergia-szezon is hosszabbra nyúlna, és más élettani hatásokkal is számolnunk kellene.

A kutatást a Másfél fok végezte, eredményeikről bővebben beszámolójukban olvashatunk.

Borítókép: Bellkrisz2010

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2021.04.13 16:25