Az elmúlt hetekben déli vándorútjukra készülő, népes molnárfecske csapatok jelentek meg a villanyvezetékeken. De vajon tényleg népesnek mondhatóak ezek a fecskecsapatok? Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjét kérdeztük a fecskék helyzetéről, aki elmondta, hogy
2000-2010 között a hazai populáció mintegy 62%-a tűnt el,
és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról. 2010-ben az év madarainak választották a fecskéket, amelyek megmentése érdekében sikeresen fogott össze az egyesület a médiával és a lakossággal.
Az állomány drasztikus csökkenése ennek hatására megállt, és stabilizálódott, de a fecskéket fenyegető veszélyek nem hárultak el. Orbán Zoltán szerint félő, hogy a következő évtizedekben folytatódik nemcsak a fecskék, hanem más fajok csökkenése is.
Gyülekező fecskék Hernádnémetiben | Fotók: Hogya István
A fecskék specialistának számítanak, táplálékukat kizárólag a repülő lágy rovarok adják, melyekből évente több mint 1 kilogrammot fogyasztanak el. Étrendjükben sok mezőgazdasági kártevő és veszélyes betegségeket terjesztő szúnyog is szerepel. További különlegességük, hogy kis termetük, gyors és fordulékony röptük miatt nincs állományszintű ragadozójuk ezt a szabályozást az időjárási szélsőségek és az élősködők látják el.
A mindent felszántó vagy legeltető nagyüzemi mezőgazdaság jellegénél fogva felszámolja a természetes élőhelyeket, réteket, bokros erdősávokat, tocsogókat. Ezek eltűnésével az itt élő állat- és növényfajok is elvándorolnak vagy kihalnak, de ez csökkenti a fecskék számára elérhető táplálék mennyiségét is.
Az agrárkemikáliák pedig a megmaradó rovarzsákmányon keresztül a madarakat is megmérgezi, ami további állománycsökkentő tényező. Táplálék hiányában költeni sem tudnak, a szaporulat elmaradása a felnőtt madarak elhullásával együtt gyors és drámai szintű állományösszeomláshoz vezet.
Füstifecske család | Fotó: Bedőcs Gyula
A klímaváltozás egyre inkább megmutatkozó negatív hatásaira is rendkívül érzékeny a fecskepopuláció. A költési időszakban, tavasszal bekövetkező szokatlanul hűvös időjárás miatt jelentősen lecsökken a repülő rovarok aktivitása, így sok fecske gyakorlatilag a saját fészkében pusztul éhen a fiókákkal együtt. Ilyen hűvös tavaszokra sajnos az elmúlt néhány évben is láthattunk példát.
A klímaváltozás hatásai az afrikai telelőterületeken is fokozódnak. A Szahara déli részén húzódó Száhel-övezet a tavaszi, észak felé történő vándorlás egyik legfontosabb állomása, ahol a fecskék még utoljára fel tudják tölteni energia-raktárjaikat a sivatagon és a Földközi-tengeren való átkelés előtt. A mind gyakoribb aszályos években az övezet növényhozama, és emiatt az ezzel táplálkozó rovarok mennyisége is a töredékére esik vissza, így táplálék hiányában az itt átvonuló madárfajok, köztük a fecskék is vagy itt, vagy az északra tartó útvonalon pusztulnak éhen a sivatagban vagy a Földközi-tenger felett.
Ezeken felül a fecskefészkek leverése is nagy probléma volt Magyarországon (pedig a fecskék mellett, a fészkeik is védettséget élveznek), amit azonban az elmúlt évtizedben – a lakossági és média együttműködés hatására – legalább 80%-kal sikerült mérsékelni. Ez lehet a fő oka annak, hogy 2010 óta nem folytatódott az állomány csökkenése.
A szombathelyi fecskék is hamarosan útrakelnek | Fotó: Lamari
Az, hogy látnak-e még fecskéket unokáink, rajtunk is múlik. Tennünk kell azért, hogy állományuk zavartalanul tudjon gyarapodni, ami ellensúlyozhatja jövőben várható, a fecskepopulációt megtizedelő folyamatokat. A fecskék megvédésével kapcsolatban rengeteg hasznos információt találtok az MME weboldalán.
Borítókép: Bedőcs Gyula (Körmend)
Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2023.08.22 15:19