A téli időszakban megszokottnak számít, ha havazást hozó időjárási frontokról számolnak be a meteorológusok. Ilyenkor a frontok által kifejtett emelő hatás miatt csapadék képződik, ami a magasban (és gyakran a felszínen is) fagyos levegővel összekeveredve hó, havas eső formájában hullik le. Ám olykor előfordul, hogy a havazáshoz nem feltétlenül szükséges, hogy frontok legyenek a közelben.
Jelen cikkben a február 24-ei időjárási helyzetet tekintjük át, ahol az ún. orografikus okkluzió hatására többfelé alakult ki havazás, hózápor az ország középső harmadában.
Február 24-én élénk, erős széllel áramlott be a Kárpátok hágóin keresztül a száraz, kontinentális eredetű hideg levegő. A medence belsejében a beáramlóhoz képest melegebb levegő helyezkedett el, így hazánk középső részén egy alacsonyabb nyomású terület foglalt helyet. Ez önmagában kedvező feltételeket biztosított a vertikális irányú mozgásoknak a középső tájakon.
A GFS 850 hPa-os (kb. 1500 méter) szintre vonatkozó hőmérsékleti előrejelzése febrár 24-én 15 UTC-re (16 óra). Jól megjelenik a Káprátokon túlról beáramló hidegebb légtömeg, és az izobárok által kirajzolt alacsony nyomású terület (A) a medence közepén. Forrás: WXCharts
A beáramló hideg két szélcsatornát hozott létre: egy északnyugati irányút a Dunántúlon, és egy északkeletit az ország keleti felén. A két szélcsatorna a középső országrészben találkozott egymással egy összeáramlási (konvergencia) zónát létrehozva.
Széltérképünkön jól kirajzolódik a két szélcsatorna és a Duna-Tisza közén elhelyezkedő összeáramlási zóna (zölddel jelölt terület)
Az összeáramlási zóna keltette emelő hatás és a besugárzás miatt kialakuló instabil légrétegződés együttesen intenzív gomolyfelhőképződést eredményeztek a középső tájakon.
A konvegencia hatására Budapest térségében is látványos, már-már nyarat idéző gomolyos felhőformák jelentek meg:
Az agglomeráció széltérképén megjelenő konvergencia vonal
Sötét felhők Budapest felett
Mindez a Széchenyi-hegyen elhelyezett kameránk gyorsított felvételén is jól látszik:
(Üzemeltető: Antenna Hungária Zrt.)
A gyorsított felvételen talán észrevehető, hogy ezekkel a gomolyfelhőkkel valami nem stimmel, nem tornyosulnak nagy karfiolokként a főváros fölé, ahogy azt nyáron megszokhattuk. Ehelyett tetejük lapos maradt. Ennek oka a fölénk helyeződő anticiklonban keresendő. Az anticiklonban ugyanis leszálló légmozgások dominálnak, ami ún. zsugorodási inverziót hoz létre a magasban. Ez stabil légrétegződést eredményez, és ebben a stabil légtérben a felhőzet nem tud vertikális irányba növekedni, helyette horizontális irányban terjed szét, rétegfelhőzetté változik. Most is ez volt megfigyelhető.
Horizontálisan szétterülő gomolyos felhőzet (stratocumulus) a lenyugvó nap fényeiben, Ivanmari fotója Veresegyházról, köszönjük!
Piszter Ibolya fotója a Gödöllő környékén az esti órákban kialakult gomolyokról. Ilyen felhőkből alakultak ki a hózáporok.
Ebből a réteges, konvergencia által táplált felhőzetből kora délutántól, másnap hajnalig többfelé fordult elő havazás, hózápor a Tisza és Balaton által határolt középső területeken.
A 17 és 23 óra közötti észlelésekből készített animációnkon látható, ahogy a konvergens zóna nyugat felé való áthelyeződésével a havazás is nyugatabbra terjed ki.
Helyenként intenzív hózápor is előfordult:
Hózápor Gyöngyös térségében (Üzemeltető: Tourinform Gyöngyös)
Üzemeltető: Városgondozási Zrt. Gyöngyös
Borítókép: Ivanmari
Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2018.02.28 14:27