2025-ben sem unatkoztunk, ha az eget kémleltük: a sarki fénytől az űrmedúzákon át a látványos fogyatkozásokig szinte mindenből kijutott nekünk. Az ősz sztárja egyértelműen az üstökös volt, de a tűzgömbök és a bolygóegyüttállások is emlékezetes pillanatokat szereztek. Ráadásul történelmi évet zártunk, hiszen 45 év után újra magyar űrhajósért szurkolhattunk. Nézzük is a legizgalmasabb pillanatokat!
Bár a leglátványosabb sarki fények idején – január elsején az esti és november 12-én a hajnali órákban – éppen hidegpárna borította az országot, a ködtenger fölé magasodó hegycsúcsokról pazar látvány tárulkozott éjjellátó webkameráink elé.
Így ragyogott a sarki fény január elsején este Kendig-csúcs fölött | Webkamera: Kendig-csúcs (ha1kyy)
Ez pedig már a november 12-i sarki fény, amely közel 3 órán át táncolt az inverzió fölött a hajnali órákban | Webkamera: Prédikálószél (Pilisi Parkerdő)
A szerencsésebbek élőben is láthatták az Aurora Borealist 2025-ben:
A zalai Keménfáról így festett az év első estéje | Fotó: Elod123
Komló fölött jól látszódtak a jellegeztes sávok november 12-én hajnalban | Fotó: Kacs Dávid
Az év során még több alkalommal felsejlett a sarki fény, ezek azonban inkább csak az éjjel webkamerák és a hosszú expozíciós fényképezőgépek felvételein jelentek meg, szabad szemmel nem voltak megfigyelhetők.
Űrmedúza, angol nevén Space Jellyfish akkor alakulhat ki, amikor éjszaki, hajnali időszakban egy rakétából kiáramló gázokról visszaverődnek a horizont alatt nem túl mélyen tartózkodó Nap sugarai. llyenkor a légköri nyomásnál sokkal nagyobb erővel távozó gázok a levegőben oldalirányban erősen szétterülnek, így alakul ki a medúzaszerű alakja. Idén erre négyszer is volt példa, mégpedig március 24-én, július 23-án és augusztus 25-én az esti, illetve november 10-én a hajnali órákban. Ezek közül kétség kívül a március 24-i űrmedúza volt a leglátványosabb, amiről rengeteg fotót kaptunk tőletek.
Március 29-én a déli órák környékén részleges napfogyatkozás volt megfigyelhető, melynek mértéke északnyugaton volt a legnagyobb (kb. 5%), míg keleten, délkeleten a legkisebb, nagyjából 0,5 százalék. Sajnos az ország nagy részén ebből ugyan semmit sem láthattunk a felhők miatt, délkeleten viszont felszakadozott a zárt felhőzet, így a különleges égi jelenséget néhány észlelőnknek megfelelő szűrővel felszerelt távcsövön keresztül sikerült megörökíteni.
Egy csöppet beleharapott a Hold a Napba | Fotó: Bodrogi Attila
Szeptember 7-én este, naplementét követően is érdemes volt az eget kémlelni, ugyanis teljes holdfogyatkozásban volt részünk. Ahol nem akadályozták felhők a megfigyelést, ott csodás látványban lehetett részünk, a teljes fázis 82 percen át tartott. 20 óra 12 perckor a Hold a Föld árnyékának legmélyebb részén járt, ekkor volt vörössége a legsötétebb.
Október közepétől november elejéig a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös tartotta lázban a csillagos ég szerelmeseit. Szabad szemmel csak kedvező helyről és kiváló körülmények között csíphettük el, de kisebb távcsővel vagy binokulárral páratlan látványt nyújtott az égfigyelőknek. Október 24-én este a legtöbb helyen derült volt az ég, ekkor születtek a legszebb felvételek az idei ősz üstököséről.
Az év folyamán több együttállásra is sor került. Rögtön január 3-án a Vénusz került a holdsarló közelébe, majd rá egy napra a Szaturnusz bújt a Hold mögé. Ezt követően a Vénusz és a Szaturnusz párosát figyelhettük meg január folyamán, a hónap utolsó estéjén pedig látványos égi trió állt össze, a 6 százalékos megvilágítottságú Hold pózolt a két bolygóval.
Ceglédről így látszódott az égi trió | Fotó: Varga Sándor (Időkép)
A meteorológiai tavasz első két estéjén a Hold a naprendszer két legbelső bolygójával, a Vénusszal és a Merkúrral állt össze a nyugati égbolton, majd ezt követően tavasszal több együttállásra is sor került (Hold és Mars, Vénusz, Hold és Szaturnusz, Hold, Mars és Jászol-halmaz).
A nyár talán legszebb együttállásaira június 23-án és augusztus 20-án került sor. Előbb a Hold és a Fiastyúk kettőse ragyogott a hajnali égbolton. Az eseményt különösen széppé tette a földfény (más néven hamuszürke fény) – vagyis a Földről visszavert napsugárzás, – amely sejtelmesen megvilágította a Hold sötét oldalát is. Augusztus 20-án hajnalban pedig a holdsarló, a Jupiter és a Vénusz alkotott ragyogó háromszöget az égbolton.
Látványos égi háromszög augusztus 20-a hajnalban | Fotó: Zsombok Nita
A szeptember 19-ei napkeltét megelőzően a holdsarló, a Vénusz és az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus került látszólag közel egymáshoz a keleti ég alján, majd napközben azt figyelhettük meg, hogyan került a Vénusz a vékony holdsarló takarásába.
Dávodról, 3 perccel a fedés előtt | Fotó: Pócsai Sándor
Az év hátralévő részében még több kisebb együttállásra került sor.
2025-ben az előző évhez hasonlóan sok szép tűzgömböt csíptek el webkameráink, illetve a fényesebb példányokról, így például a Perseidákról észlelőink is látványos felvételeket készítettek. Már az év első három hónapjában feltűntek az éjszakai égbolton időnként kisebb-nagyobb tűzgömbök, ám az igazán fényes példányok áprilisban szelték át az eget. Zöldes fényük még a Balaton felszínéről is visszatükröződött. Április 12-én egyetlen éjjel 4 tűzgömb is felvillant!
A Balaton felszínéről verődött vissza az egyik tűzgömb fénye április 12-én este | Webkamera: Balatonakarattya, Magaspart
Április 27-én hajnalban egy nagyon hosszú meteor húzott el fölöttünk, amely több másodpercen keresztül volt látható. Májusban és a nyári hónapokban is szép számmal villantak fel tűzgömbök, július 5-én az esti órákat például egy nagyobb meteor fénye ragyogta be, melynek egyes apró darabjai akár földet is érhettek valahol a Felvidéken.
Az augusztus a Perseidák hónapja, a meteorraj 12-én éjjel tetőzött. A látványból sajnos sokat elvett az erős holdfény, leginkább csak a legfényesebb hullócsillagokat pillanthattuk meg. Ezekről webkameráinknak is sikerült látványos felvételeket készíteni. Az alábbi videó-összeállításban tizenhat hullócsillagot gyűjtöttünk össze öt webkameránkról.
Perseidák maximuma webkameráinkon | Webkamerák: Balmazújváros (Jakab Zoltán), Kékestető, Tokod (Faragó Róbert), Mátraszentistván (Mátraszentistván Sípark), Tihany
Tűzgömbökkel indult a meteorológiai ősz, emellett halvány sarki fény is felderengett szeptember első estéjén, majd második őszi hónapunk első hajnala két tűzgömböt is hozott. November első felében a Déli Tauridák fényes tagjai ragyogtak fel hazánk égboltján, december 12-13-a környékén pedig a Geminidák meteorraj példányai suhantak el a hazánkat beborító ködtakaró fölött. Utóbbiakat csak a hidegpárna fölé magasodó hegycsúcsokon található webkameráknak sikerült megörökíteni.
Déli Taurida november 5-én 0 óra 41 perckor | Webkamera: Eplény Síaréna
A tavalyi évhez hasonlóan december 25-én, vagyis karácsony este ragyogott tűzgömb az égen, amit miskolci webkameránknak sikerült elcsípnie.
Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg az Axiom-4 küldetésről sem, melynek négyfős legénysége június 25-én magyarországi idő szerint reggel 8 óra 31 perckor indult el a Nemzetközi Űrállomásra. A dokkolásra másnap, június 26-án került sor. A kéthetes misszióban kutató űrhajósként vett részt Kapu Tibor, aki amerikai, indiai és lengyel társával együtt 25 tudományos kísérletet végzett el.
A történelmi jelentőségű esemény részeként elsőként jutott el magyar asztronauta az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomásra. Kapu Tibor a HUNOR magyar űrhajós program képviseletében vett részt a küldetésben 45 évvel azután, hogy az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan a világűrben járt. Ő 1980-ban a Szaljut-6 űrállomáson végzett tudományos kísérleteket az Interkozmosz program keretében.
Borítókép: Olajos Sándor (Sarki fény Karcag határában szeptember 29-én este)
Szerző: Cséki Gergő
Megjelent: 4 órája