Ez történt júliusban

Heves zivatarok határozták meg a júliust, emellett azért volt napsütés és kánikula is.

Hőzivatarok és éjszakai világító felhők

Egy fölénk helyezkedő anticiklon következtében alapvetően napos idővel indult második nyári hónapunk. A részben labilis állapotú levegő ugyanakkor helyenként kedvezett a gomolyképződésnek, 1-jén a Bakony térségében voltak több helyen zivatarok. Veszprém megyében tornádó is kialakult, szerencsére károkról nem érkezett jelentés. 2-án este egy hidegfront érkezett, ennek mentén több helyen alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás is volt. Másnapra megszűnt a hőség, az Északi-középhegységben és Tiszántúlon voltak további záporok, zivatarok. 4-én este az ügyes és szemfüles olvasóink éjszakai világító felhőket fotóztak, remek képeket kaptunk a különleges felhőkről.

 

Nyírségben szupercella

5-én este újabb gyenge hidegfront érkezett, a részben szakadozott felhőzetéből 6-án délig szórványos fordult elő zápor, itt-ott zivatar, délutántól keleten és délen is csökkent a felhőzet. Anticiklon nyúlt fölénk, ezért két napon keresztül kevés volt a felhő felettünk, előbb mérsékelt volt a felmelegedés, 25 fok környékén szóródtak a maximum hőmérsékletek. 9-én virradó reggelre egy hidegfront érintette országunkat. Szakadozott felhőzetéből északkeleten alakultak ki zivatarok, jégesővel és viharos széllel a Nyírségben szupercella haladt át. Másnap nyoma sem volt frontnak, egy-két fokot emelkedett a hőmérséklet.

 

Hőség, hidegfront szupercellákkal

11-től 3 napon keresztül hőség és extrém erős volt az UV-B sugárzás. 12-én kora hajnalban ismét nlc-t, azaz éjszakai világító felhőket sikerült lencsevégre kapni. Országos szinten ekkor tetőzött a hőség, a 35-36 fokok sem voltak ritkák. Késő délutántól a Dunántúlon zivatarok alakultak ki, a szélerősödéssel és jégesővel kísérve Szombathelyen szupercella haladt át. A kánikula harmadik napján a Dunántúlon egy közeledő hidegfront miatt alább maradtak a hőmérsékletek. Kora este a Nyugat-Dunántúlra szupercellák léptek be az országba, amelyek kelet felé haladva erősödtek. A viharos kifutószél és jégeső társaságában mozgó viharok a Balatont és a Bakonyt kapták telibe. Később Baranyában is heves zivatarok alakultak ki. 14-én reggelre a keleti országrészt is elérték a viharok, az Alföldön görgőfelhővel vágtázott át a front. Délkelet kivételével 20-60 mm esett, kisebb gócokban viszont 70-100 mm-nél is többet mértek. Kevés esőszünetet követően 15-én újabb jelentős esőnek néztünk elébe, piros esőfigyelmeztetést adtak ki.

 

Ciklon, nagy esők, hűvös

Késő délutántól egy ciklon felhőzete borította be az égboltot, Szerbia felől esők, záporok, helyenként zivatarok érkeztek. Az éjszaka egyre több helyen nyíltak meg az ég csatornái, a Dél-Alföldön intenzív esőzés volt, erre néhány óra alatt egy havi csapadék hullott. 16-án sokfelé, 17-én egyre kevesebb helyen esett az eső, az Alföldön és nyugaton fel-felszakadozott a felhőzet. Többfelé mindössze 15 és 19 fok közötti maximum hőmérsékleteket mértek. A Dunántúlon megerősödött a szél. A következő három napban a sokéves átlagnak megfelelő (25-30 fok) hőmérsékletek lettek; a nappali gomolyfelhő-képződésből csak északkeleten fejlődött ki egy-egy zápor vagy zivatar. Eközben megtekinthettük a 13-ai viharok üllőit a magasból, amely felvételeket egy meteorológiai ballonra erősített kamera rögzített.

 

Fülledtség, heves zivatarok

A jellegtelen nyomási mező és a Kárpát-medencét kitöltő labilis, kissé nedves légtömegek továbbra is kedveztek gomolyképződésnek. 22-én virradóra a Dunántúl északi felén, a Balaton térségében és a fővárosban volt zivataros az éj. A fülledtséget elviselhetetlenebbé tette a rekordvékony ózonpajzs miatt extrém erős UV sugárzást. A 23-ai piliscsabai zivatarfelhőben tuba jelent meg, Budapest egyes kerületeiben hatalmas felhőszakadás volt. A magasban ugyanekkor afrikai homok érkezett, ezért zivatarmentes időszakokban sem volt kék az ég. A 25-én reggelre a Dunántúlon kialakult záporok, zivatarok gyakorlatilag az egész nap időjárását meghatározták, napközben egyre kevesebb zivatarral. Főként a Bakonyban okozott gondot a nagy mennyiségű csapadékvíz, helyenként 30-50 mm-nél is több esett.

 

Sokfelé újabb zivatarok

A 26-a sem telt el események nélkül, előbb a Dél-Alföldön, majd egy többfelé alakult ki zivatar. A következő nap reggelén számos helyen tapasztalhattunk ködfoltokat, később pedig a ködöt elszórt zivatarok váltották. 28-án aztán egy gyenge hidegfront hatásaként labilizálódott a légkör, a kiterjedt zivatarok nyugatról keletre mozogtak. A legfőbb kísérőjelenség a felhőszakadás volt, de esett jég is, néhol villámcsapás okozott kárt. A júliusban tapasztalható viharos időjárás a szőlőtermés tizedét elvitte. 29-én hajnalban egyik lelkes észlelőnk a Máramarosi-havasokban glória-jelenséget fotózott. Július utolsó előtti napján az egyre melegedő levegőben csak északnyugaton voltak zivatarok. 31-én napközben az ország nagyobb részén sokat sütött a nap, ugyanakkor északon zivatarok törtek ki, Komáromban hatalmas felhőszakadás volt. Kora este a nyugati megyéket hidegfront érte el, ennek mentén a zivatarok vonalba rendeződtek. Heves villámtevékenység közepette éjfélkor a fővárosban és a középső területeken is megdörrent az ég.

 

Végezetül egy csokor 2016 július legszebb és legemlékezetesebb fotói közül.

 

« 2015 július

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2016.08.04 12:28


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

A tavalyi év volt a legmelegebb 1901 óta
2023 leghidegebb és legmelegebb napja: február 7. és augusztus 27.
Az idei volt a legmelegebb ősz a mérések kezdete óta