Ez történt júniusban

A meleg, napos időt követően a hónap második felében felhős, időszakosan esős, hűvösebb idő váltotta fel.

Napos kezdet

Sok napsütéssel kezdődött első nyári hónapunk. Egy anticiklon hatásaként a leszálló légmozgások domináltak.

 

2-án helyenként erősebben megnövekedett a gomolyfelhőzet, a Bakony felett látványos lecsapó villámokat videóztak. 4-én egy gyenge hidegfront érkezett, a középső és déli országrészben záporok, zivatarok alakultak ki. Néhol jégeső és felhőszakadás is előfordult. Másnapra 4-5 fokkal mérséklődött a meleg. A hajókikötők, öblök mentén a Balaton árvaszúnyogok ártalmatlan maradványaitól laikus szemmel koszosnak tűnt. Szerencsére csupán, természetes szezonális jelenségről volt szó.

 

Kánikula zivatarokkal

Jelentős időjárás-változás a következő napokban sem történt, sokat sütött a nap, igazi, kánikulai időben volt részünk. 8-ára sok helyen meghaladták a maximumok a 30 fokot. Ekkor némileg nedvesebb és labilisabb állapotú levegő érkezett, a megnövekvő gomolyfelhőkből szórványosan zivatarok törtek ki. Egernél nagyobb méretű jégdarabok hullottak.

 

9-én a kánikulát többfelé zavarták meg gomolyfelhők, heves zivatarok alakultak ki. A viharok döntőrészt a fővárost, a Dunántúl keleti felét és az Alföld középső vidékét érintetették. A rengeteg villámmal, felhőszakadással és jégesővel kísért zivatarokban 30-60 mm-nyi eső zúdult le rövid idő alatt. Az ítéletidő miatt egy-egy szakaszon szünetelt a Combino közlekedése. Ezután nyugodttá vált időjárásunk, már csak kevés helyen dörrent meg az ég.

 

A sok napsütés és a délnyugat felől érkező egyre melegebb levegő hatására néhány napra hőhullám köszöntött ránk, 14-én a maximumok általában 31 és 34 fok között alakultak. Ekkor az esti órákban a változás előhírnökeként egy zivatarrendszer érte el hazánkat dél felől.

 

Felhőszakadás, jégeső, lehűlés

15-én egy hidegfront vetett véget a kánikulának. A déli óráktól sok helyen megnövekedett a gomolyfelhőzet, délutántól sok cella alakult ki, északkeleten zivatarlánc állt össze. Elsősorban a keleti, északkeleti országrészben hevesebb zivatarok is előfordultak; jégesővel, felhőszakadással, erős széllökésekkel. Kaposvárt sem kímélte a vihar, hömpölygött a víz az utcákon a zivatar nyomán.

 

Felhők, tiszavirágzás

Ezután sem volt verőfényes napsütés, egy magassági hidegcsepp ugyanis kedvezett a felhőképződésnek; elszórtan záporok és zivatarok alakultak ki. Egy naposabb nap után 19-én újabb hidegfront érkezett, már csak a Tiszántúlon emelkedett a hőmérséklet 25 fok fölé. Több helyen volt eső, zápor, keleten zivatar, de csak kisebb gócokban esett számottevőbb mennyiségű csapadék. Így tehát kevésbé meleg napokban zajlott a tiszavirágzás. A hónap harmadik hétvégéjén inkább kirándulásra volt alkalmasabb az idő, igaz elszórt záporok, zivatarok ekkor is előfordultak. Hidegek voltak az éjszakák, több helyen 10 fok alá hűlt a levegő.

 

Éjszakai világító felhők, sarki fény

A következő két nap többé-kevésbé napos időt hozott, főként az ország északi vidékein alakultak ki elszórtan záporok, melegedett a levegő. Székesfehérvárnál éjszakai világító felhőket fotózott egyik szemfüles észlelőnk. 22-én este egy erősebb geomágneses vihar érte a Földet. A sarki fény a Kékestetőről, valamint Erdélyből is megfigyelhető volt.

 

23-án egy hullámzó hidegfront érkezett, a keleti országrész kivételével jelentősen visszaesett a hőmérséklet, a Nyugat-Dunántúlon helyenként 20 mm esett. Másnap keleten volt esős idő, a hőmérsékletek inkább a tavaszra, mintsem a nyára emlékeztettek. A közben kialakult hidegcsepp 25-én és részben még 26-án is borongós, eleinte szórványosan esős időt okozott a Tiszántúlon.

 

Bolygóegyüttállás

Ezután is alapvetően sok volt a felhő felettünk, de főként keleten hosszabb időszakokra is kisütött a nap. 29-én egy magassági teknő húzódott fölénk, amely miatt a Duna vonalától keletre több helyen alakult ki zápor, helyenként zivatar. Ugyanezen a napon ismét éjszakai világító felhőket lehetett látni Magyarországról. A hónap utolsó napjától aztán egyre inkább anticiklon határozta meg időjárásunkat. Ennek megfelelőn – a kevés fátyol-és gomolyfelhő mellett – immáron több órás napsütés volt jellemző. Az esti égbolton a Vénusz és Jupiter látványos bolygóegyüttállását csodálhattuk meg.

 

A számtalan fotót ezúton is köszönjünk minden Észlelőnknek!

 

« 2014 június

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2015.07.04 23:37


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

A tavalyi év volt a legmelegebb 1901 óta
2023 leghidegebb és legmelegebb napja: február 7. és augusztus 27.
Az idei volt a legmelegebb ősz a mérések kezdete óta