Kaptunk hideget és meleget egyaránt, csapadékból sem volt hiány.
A keményen fagyos újév első reggelén a Nógrád megyeiket földrengés ébresztette. A nyolc kisebb rengés szerencsére csak kisebb károkat okozott. Az újévet három látványvideóval köszöntöttük a jeges Balatonról. Kettő hidegfrontot követően átmenetileg sarkvidékű eredetű hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. 7-én reggelre keleten és északkeleten -12 és -17 fok közé hűlt a levegő. A magasban történő gyors melegedés következtében 9-én reggel Budán jégpáncél fogadta az útra indulókat. A drasztikus enyhüléskor Fertőrákoson 19,7 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Ez volt minden idők harmadik legmelegebb januári napja! A fővárosban is rekord meleg volt. 11-én egy záporokkal, Pécs körzetében hózivatarral színesített hidegfront vonult át, Somogy megye déli részén hatalmas méretű hópamacsok hullottak. Eközben megáradt a Duna, Győrben lezárták a rakpartot. 16-án a Dunántúlon sokfelé 15 fokig melegedett fel a levegő, Sellyén 16 fokos rekordhőmérsékletet mértek. Ezután egy hullámzó frontzóna húzódott fölénk, felhős, többfelé esős napok következtek. 24-én virradóra 5,2 fokkal megdőlt a fővárosban a legmagasabb minimumhőmérsékleti rekordja. A megerősödő szél és az intenzív havazás a Bakonyban és a Kisalföldön igazi téli helyzetet teremtett, narancssárga figyelmeztetést adtak ki. A legnagyobb hóvastagság elérte a 30 cm-t. Az Alföldön megnőtt a belvízzel elárasztott területek nagysága. 30-án egy mediterrán ciklon vonult át, a légnyomás történelmi mélységbe, 972-973 hPa-ig süllyedt. A Bakonyban ismét 30 cm-es hóréteget mértek. Többfelé olyan sűrűn és nagy pelyhekben havazott, hogy óránként 3-5 cm-rel vastagodott a hóréteg. Vas megyében kamionok és buszok akadtak el, Szlovákiába és Szlovéniába nem léphettek be a kamionok.
Nagyobb téli helyzet csupán a délnyugati megyékben alakult ki.
A mediterrán térségben újabb ciklonok képződtek, 5-én ezért a nyugati szomszédainknál piros riasztást adtak ki a meteorológusok. Másnap hazánkba is megérkezett a légörvény, délnyugaton sűrű havazás vette kezdetét. Sokfelé megerősödött a szél így a hófúvás miatt nehézkessé vált a közlekedés, Pécs közelében autóbuszok akadtak el. Somogyban helyenként a 25 cm-t meghaladta a hó vastagsága. Ezzel szemben északon és északkeleten többfelé napos maradt az idő. A hidegfrontot melegfront követte, Dunántúlon több centiméteres friss hóréteg alakult ki. A következő napokban egy nagy kiterjedésű anticiklon került fölénk. Sokat sütött a nap, csak helyenként képződtek pára-és ködfoltok és ezek is gyorsan feloszlottak. 14-én többfelé elérte a maximum a 10 fokot. A gyenge légmozgás miatt több városban, két alkalommal megnőtt a levegő szálló por koncentrációja. Az utolsó, országszerte napos idő 21-én volt, aznap este nagy szerencsénkre sokfelé figyelhettük meg a Hold, a Mars és a Vénusz látszólagos együttállását. A következő napon egy mediterrán ciklon felhőzete borította be az országot, eleredt az eső, délnyugaton 15-20 mm esett. A sok eső miatt Fonyódon újból megindult a löszfal, részben lezárták a 7-es főutat. 24-én kettősség alakult ki, a Tiszántúlon 16-17 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, míg ezzel szemben az esős nyugaton mindössze 5-6 fokot mértek. Február utolsó napjai gyakran erősen felhős, borongós, párás, reggelente ködfoltos idővel teltek.
Havazás, tubák, sarki fény, napfogyatkozás, zivatarok, földrengés, jégeső, mammatus felhők. Igazán változatos volt első tavaszi hónapunk.
Előbb egy meleg-, majd egy hidegfront vonult át felettünk, Túrricse térségében az év első tubáját fényképezték le. A következő néhány nap eleinte felhősen, szelesen, majd napsütéssel telt, csökkent a belvízzel elöntök területek nagysága. 11-én egy hidegfront hatásaként megnövekedett a felhőzet, a hegyekben havazott, a magasabb csúcsokon több centiméter hó hullott. 13-án Martfűnél tubát láttak. Ezután egy anticiklon lett úrrá, eltűntek a felhők. 17-én geomágneses vihar érte a Földet, hazánkból is megpillanthattuk a sarki fényt. 20-án délelőtt újból az ég felé meredtek szemeink, ekkor részleges napfogyatkozást láthattunk. Magyarországon a maximum idején hozzávetőlegesen 60%-os mértékben takarta el a Hold a Napot. 25-ére észak kivételével határozottan megvastagodott a felhőzet. A Nyugat-Dunántúlon többfelé eleredt az eső, arra 5 mm feletti csapadékösszeget is mértek. 26-án a Dunántúlra már labilis légtömegek is sodródtak, ezért arra megérkeztek az év első zivatarai, a peremfelhős formációkon túl villámokat is megörökítettek Észlelőink. 29-én Miskolcnál megmozdult a föld, 3,2-es rengést jeleztek a mérőműszerek. 30-án délután előbb az északi, majd déli megyékben alakultak ki záporok. Egyes cellákat jégeső kísérte, helyenként mammatus felhők képződtek. 31-én a déli órákban északon a hegycsúcsokon havazott, mindeközben az ország délnyugati felében 16-21 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála.
Országszerte száraz idővel telt a tavasz második hónapja, gyakorta fújt élénk vagy erős szél, sokat sütött a nap.
Rögtön egy hidegfronttal indított április, amely északkeleten előbb porvihart, majd szórványosan zivatarokat okozott. A záporokat, hózáporokat követően 4-én hajnalra Zabaron -7 fokig csökkent a hőmérséklet, ezzel megdőlt a napi hidegrekord. 6-án kora este Miskolcnál egy tűzgömb robbant fel, távolabbról percekig látszódott a meteor csóvája. 7–én Zalában porvihar miatt csökkent le a látótáv. Ezután anticiklon húzódott fölénk, 10-ére a maximumok többfelé elérték a 20 fokot. Egy gyors hidegfrontot követően egyre melegebb lett, 16–án mind az országos és mind a fővárosi melegrekord is megdőlt. Győr-Moson-Sopron megyei Osliban 29,2 fokig melegedett a levegő, míg Újpesten 28,6 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Ezután 12-14 fokkal esett vissza a hőmérséklet, hidegfront hűtötte le a levegőt, 19-én reggel többfelé fagyott. A lehűlést lassú melegedés követte, a maximumok 25-ére keleten helyenként elérték a 25 fokot. 28-án a megnövekvő felhőzetből záporok, zivatarok alakultak ki, Barcson 60 mm-nél is több zúdult le; a Balatonnál bőven 100 km/h feletti – Fonyódon 122 km/h – széllökések is voltak. Ennek ellenére áprilisban sokfelé csak néhány milliméternyi csapadékot regisztráltak.
A tavasz utolsó hónapjában az ország túlnyomó részén megszűnt a szárazság, sőt nyugaton megáradtak a folyók.
Az első napokban sokfelé esős, záporesős, helyenként zivataros idő volt. Később több-kevesebb időre kisütött a nap, 5-re itt-ott 30 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. 6-án markáns hidegfront érkezett, két szupercella söpört át felettünk. Az erősebbik a Kis-Balatontól Orosházáig tarolt, ennek mentén többfelé nagy méretű jég esett és viharossá erősödött a szél. 11-én reggel a magyar-román-ukrán határ közelében a Richter-skála szerinti 3,3-as földrengés következett be. 13-án hullámzó frontrendszer érkezett a nyugati határhoz. A zivatarrendszer az este folyamán az ország délnyugati felében villámfényes éjszakát produkált. 18-án és 19-én sokfelé napos, egyre melegebb időben volt részünk; délen és keleten 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A következő napon labilis és nedves légtömegek érkeztek, előbb a Dunántúlon elszórtan, majd kora estétől a Dél-Alföldön sokfelé zivatarok törtek ki. 20-a is a zivatarok jegyében telt, a Balatonnál viharvadász csapatunk peremfelhős zivatart fotózott. A Dunántúlon összességében jelentős eső esett, délnyugaton 100 mm-nél is nagyobb mennyiséget mértek. A Rábán, a Murán, a Dunán, a Lajtán és Borsodban a Sajón is árhullám vonult le. Tubák és mammák fejlődtek ki, Szatmárnémetit durva jégverés sújtotta. Végül elcsendesedtek a viharok, napos idővel köszönt el május.
A meleg, napos időt követően a hónap második felében felhős, időszakosan esős, hűvösebb idő váltotta fel.
A napsütéses időt először 2-án váltották fel zivatarfelhők, a Bakony felett látványos lecsapó villámokat videóztak. Jelentős időjárás-változás a következő napokban sem történt, 8-ára sok helyen meghaladták a maximumok a 30 fokot. 9-én a kánikulát többfelé zavarták meg gomolyfelhők, heves zivatarok alakultak ki. A rengeteg villámmal, felhőszakadással és jégesővel kísért zivatarokban 30-60 mm-nyi eső zúdult le rövid idő alatt. Ezután hőhullám köszöntött ránk, 14-én a maximumok általában 31 és 34 fok között alakultak. 15-én egy hidegfront vetett véget a kánikulának, sok cella képződött, északkeleten zivatarlánc állt össze. A következő napokban is felhők takarták a napot, így a tiszavirágzás kevésbé meleg időben zajlott. 20-án Székesfehérvárnál éjszakai világító felhőket fotózott egyik szemfüles észlelőnk. 22-én este egy erősebb geomágneses vihar érte a Földet. A sarki fény a Kékestetőről, valamint Erdélyből is megfigyelhető volt. 23-tól ismét sok volt a felhő, esők és záporok is kialakultak. 28-án a szerencsések újból ismét éjszakai világító felhőkben gyönyörködhettek. 30-án pedig a Vénusz és Jupiter látványos bolygóegyüttállását csodálhattuk meg.
Heves zivatarok zárták a hőhullámokat, de hidegrekord is volt második nyári hónapunkban.
Második nyári hónapunk nagyjából az évszaknak megfelelő idővel kezdődött, 4-től viszont egyre inkább az ún. Omega-blokk hatása alá kerültünk. Az országos tisztifőorvos öt napon keresztül tartó, a legmagasabb, azaz harmadfokú hőségriasztást adott ki. A hőhullám 7-én és 8-án ért a csúcsához, három napi rekord is megdőlt, utóbbi napon Budakalászon 39,3 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. 8-án egy markáns hidegfront érkezett a Kárpát-medencébe, a légzuhataggal támadó vihar jelentős károkat okozott, hatalmas fák váltak áldozattá, percek alatt 20-50 mm esett. A nyugalomba jutott hűvös levegő hatására 11-én virradóra Zabaron 3,1 fokig hűlt a levegő, amellyel új napi hidegrekord született. A következő néhány nap felhőkkel, szórványosan záporokkal és zivatarokkal tarkított időt hozott. 20-tól viszont nyakunkon volt az újabb hőhullám, több, mint egy héten keresztül tartott a legmagasabb fokú hőségriadó. 23-án a tikkasztó forróságot zivatarok törték meg, ám ettől függetlenül számtalan melegrekord dőlt meg, Békéssámsonon, Felcsúton és Tápiószelén 39,0 fokot rögzítettek a hőmérők. A Balaton Siófoknál 30,5 fokig melegedett fel. Az éjszakák trópusian enyhék voltak, helyenként alig 25 fokig csökkent a hőmérséklet. 25-én délután zivatarokkal, jégesővel, kifutószéllel érkezett meg a megváltó, markáns hidegfront. 28-án virradóra az Alföldön sokfelé köd képződött. 29-én és még 30-án egy hullámzó frontzóna vágta ketté az országot.
Az extrém hosszúra nyúlt hőségriadót intenzív záporok zárták, de a nyár ezzel még nem ért véget, ötödször is hőségriadót rendeltek el.
Lassan, fokozatosan melegedés kezdődött, de közben egy magassági teknő húzódott fölénk, amely kedvezett a záporok, heves zivatarok kialakulásának. Előbb elsősorban a Dunától keletre zivatarok törtek ki, amelyeket felhőszakadás és jégeső kísért. Később az Északi-középhegység és a főváros vidéke kedvezett leginkább a hőzivataroknak. Jósvafőn 53 mm-t mért automatánk. A fokozódó hőség miatt az országos tisztifőorvos 6-tól másodfokú, majd harmadfokú hőségriadót rendelt el. A tartós hőhullám indokolttá tette a hőségriadó újabb meghosszabbítását, amely így 11 naposra nyúlt. Ilyen hosszú időszakra kiadott egybefüggő figyelmeztetés még sosem volt érvényben. Az alapvetően felhőtlen égbolt kedvezett a Perseidák meteorraj megfigyeléséhez. Nádudvar közelében nádastüzek keletkeztek. Trópusian enyhék voltak az éjjelek, 12-én a János-hegyen 26,0 fokos, majd 13-án virradóra Kab-hegyen 25,8 fokos rekord minimumot mértek. Utóbbi napon a napi fővárosi melegrekord is megdőlt, Újpesten 37,8 fokig emelkedett a hőmérséklet. 16–án érkezett hőséget lezáró hullámzó frontzóna. Özönvízszerű esőzés volt többek között a Balatonnál és a fővárosban. Itt-ott 100 mm-nél is több zúdult le pár óra alatt. Egy mini ciklon miatt a következő néhány nap is esős, záporos időt hozott. 21-től ha lassan is, de napról-napról kisebb területre korlátozódtak az intenzív záporok. A legtovább esős idő a Dél-Alföldön volt, arra 24 óra alatt nagyobb területi átlagban is 40-60 mm esett. A 25-ei gyenge hidegfrontot követően naposra fordult időjárásunk, határozott melegedés kezdődött. 27-én virradóra a Dunántúlon rétegfelhőzet képződött. Az országos tisztifőorvos 29-től hőségriadót (idén ötödször) rendelt el, a Balaton vízhőmérséklete pedig ismét elérte a fürdőzéshez kellemesnek mondható 25 fokot. A nyár utolsó napján is rekordok dőltek meg, a János-hegyen mindössze 24,3 fokig csökkent a hőmérséklet; Újpesten 35,6 fokost maximumot rögzítettek a műszerek.
Szeptemberre is jutott kettő hőhullám, de többfelé esőből sem volt hiány. A teljes holdfogyatkozást kevesen láthatták.
Mintha véget sem ért volna a nyár, a hőség tovább folytatódott. 1-jén Dombegyházán 36,9 fokig, Újpesten 35,4 fokig, 2-án Tuzséron 36,0 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Az éjszakák sem hoztak felfrissülést. Egy lassan mozgó frontrendszer hűtötte le átlagos köré a levegőt, a keleti és délkeleti területek kivételével viszont csak 5–én esett 10–20 mm-nyi eső. Még tovább csökkent a hőmérséklet, fagyzugokban majdnem fagyott. 20-22 foknál napközben sem volt melegebb. 10-én egy mediterrán ciklonból délkeleten 10-19 mm esett. A ciklon távolodását követően egyre hosszabb időszakokra szakadozott fel a felhőzet. 12-én és 13-án virradóra ködfoltok képződtek. A Somogyi-dombságnál a feloszló ködfelhőzetet egy drón segítségével örökítette meg egyik lelkes felhasználónk. A hónap közepére forró levegő áramlott hazánkba. 17-én Szeged külterületén 36,4 fokig, 18-án Körösszakálon 37,2 fokos csúcshőmérsékletet mértek, mindkét érték rekord lett. Hajnalonta is igen magas hőmérsékletet rögzítettek a műszerek. Egy zivatarokkal érkező frontzóna szüntette meg a késői hőséget. Ezután arról is beszámoltunk, hogy az idei nyár volt a feljegyzések óta a legmelegebb a Földön és egyúttal Európában is. Magyarországon az idei nyár 1901 óta a 4. legmelegebb nyárnak bizonyult. A többnyire napos időt 23-án egy újabb frontzóna zavarta meg, 25-én északon és nyugaton jelentős eső esett. Felhős, szeles, esős idővel ért véget szeptember, 28-án hajnalban a teljes holdfogyatkozást csak nyugaton és északon láthattuk.
A kiadós esőket követően október utolsó hetére megérkezett a vénasszonyok nyara, naposra fordult időjárásunk.
Nagyobbrészt napos, de hideg idővel folytatódott az ősz. Ebben változás 5-én történt, egy magassági hidegcsepp hatásaként délkeleten már hajnalban zivatarok hangjára ébredhettünk. Napközben is erre törtek ki zivatarok, Szegednél egy marginális szupercella is kialakult. Kisújszállás és Kenderes között, valamint Miskolctól nem messze, Arnóton tubákat láttak észlelőink. A következő néhány nap borús, szórványosan esős időt hozott. 10-én többfelé kiadós esővel egy mediterrán ciklon öntözte a földeket. 11-én a Kékestetőn havas eső esett. 13-án egy újabb ciklonból ismét sok esőt kaptunk, megerősödött a szél. Egy sekély ciklon, illetve egy magassági hideg légörvény együtteseként folytatódott a borult, esős időjárás. A többszöri, gyakran intenzív esőkből, záporokból újabb jelentős mennyiségű eső esett országunkban, a legtöbb 19-én és 20-án. A hónap utolsó dekádjára nyugodttá vált időjárásunk, eleinte erősödött a ködhajlam. A hegyeink csúcsain üzemelő webkamaráink segítségével gyorsított felvételein csodálhattuk meg a köd táncát. Később inkább a napsütés vált meghatározóvá, a maximumok több helyen elérték a 15 fokot, csak 28-án és 29-én voltak hidegebb helyek a Dunántúlon.
Látogatást tett hazánkban a tél, ám a hónap nagy részében melegebb volt a sokéves átlagnál, több melegrekord is megdőlt.
Az előző hónap végén ránk húzódott anticiklon határozta meg november első napjainak időjárását. Az éjjelente megjelenő pára-és ködfoltok feloszlását követően többnyire sokat sütött a nap, az idő múlásával viszont egyre makacsabbak voltak a ködfoltok. 8-án reggeltől a fővárosban elrendelték a szmogriadó riasztási fokozatát. Ugyanekkor a mérsékelt légmozgásnak köszönhetően megszűnt az inverzió, Budapesten 20,0 fokos rekord hőmérsékletet mértek. 9-én egy gyenge hidegfront mentén szórványosan záporok alakultak ki, egyes helyeken a ködös látképet szivárvány váltotta fel. A hőmérsékletek is tavaszra emlékeztettek, a Baranya megyei Sátorhelyen 23,8 fokos rekord maximumot mértek. 11-én sokfelé 20 fölé melegedett fel a levegő, Nagykanizsán 23,6 fokig, Újpesten 20,1 fokig. Ezt követően kisebb esőkkel, záporokkal frontok jöttek-mentek, maradt a meleg idő. 18-án fővárosban 20,7 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. 21-én egy mediterrán ciklon érkezett. Először a Mecsek öltött téli ruhát, majd 22-én az Északi-középhegységben legmagasabb pontjain 10 cm-t meghaladó mennyiségű hó hullott, másfele eső esett. A Tiszán árhullám indult el. Észlelőinktől sok fotót kaptunk a kifehéredett északi hegycsúcsainkról. A hónap hátralévő napjaiban is jellemzően erősen felhős vagy borult volt az égbolt. Az északi megyékben szivárványokkal búcsúzott utolsó őszi napunk.
Tökéletesen eseménytelen volt 2015 utolsó hónapja, végig egy anticiklon határozta meg időjárásunkat, egy-egy gyenge front érintette hazánkat.
Gyakorlatilag az egész hónapot egy igen nagy és erőteljes anticiklon alakította. Az első napokban is mindössze kettő gyenge front érintette hazánkat. A megvastagodó rétegfelhőzet csak átmenetileg szakadozott fel. A pécsi TV-tornyon elhelyezett kameránk segítségével megtekinthettük a ködtenger hullámzását. 9-ig szinte semmi változás sem történt, lassacskán a hegycsúcsaink sem lógtak ki a rétegfelhőzetből, sőt elszórtan szitálás, a hegyekben ónos szitálás is előfordult. Állandósultak az éjszakai és nappali hőmérsékletek. 10-én reggelre vékony hólepel fedte be a Kékestetőt. 11-én a Dunántúlon felszakadozott a rétegfelhőzet. A decemberi csillaghullás maximumát csak nyugaton engedélyezték az égiek, hogy láthassuk. Karácsonykor is messze elkerülték a frontok hazánkat, így elmaradt a fehér karácsony. Nem csak mi, hanem Európa döntő hányada hó nélkül maradt karácsonykor. 20-án sarki fényt lehetett látni a Kékestetőről. 22-én és 23-án Dunántúlon és délen ízelítőt kaptunk a tavaszból, a hőmérsékletek ugyanis 10-15 fokig emelkedtek, felszakadt a rétegfelhőzet. 29-től északkelet felől hideg, száraz levegő érkezett, ezért az ország legnagyobb részén kisütött a nap. Az utcán szilveszterezőket -6, -11 fokos hideg fogadta. A hosszan tartó ködtenger legszebb fotóit egy képriportba gyűjtöttük össze.
Ezúton köszönjük meg minden aktív Észlelőnk munkáját!
Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2016.01.27 0:12