Kezdetben egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg időjárásunkat, ám nem volt napsütéses időben részünk az első néhány napban. A magasban ugyanis hidegteknő húzódott fölénk, amely kedvezett a felhőképződésnek, a nyirkos, helyenként ködös időnek. Elsősorban az ország keleti felében alakult ki gyenge, időszakos eső, de elszórtan intenzívebb záporok is kialakultak. A hidegteknő távolodásával párhuzamosan csökkent a felhőzet, egyre hosszabb időre tűnt elő a nap. A felhők ellenére a sokéves átlagnál egy-két fokkal melegebb volt, hiszen az éjszakai órákban nem hűlt le jelentősen a levegő.
Az előző időszak csapadékos hónapjai és az alapvetően enyhe idő következtében szúnyoginváziót tapasztalhattunk. A Brit-szigetek környékén kialakult hatalmas kiterjedésű ciklon előoldalára kerültünk, a soron következő héten egyre melegebb és szárazabb léghullámok árasztották el a Kárpát-medencét. Napról-napra hosszabb időre sütött ki a nap, a főleg északon makacs ködfoltok is megadták magukat az őszi, langymeleg napsugaraknak. A maximumok 10-re többfelé meghaladták a 25 fokot, tehát meteorológiai értelemben is nyári napokat tudhattunk magunk mögött. Igazán kellemes élményben lehetett részük azoknak akik a hegyekbe töltötték szabadidejüket. A színessé vált erdőkben öröm volt sétálni, túrázni.
A nyárias idő 14-ig folytatódott. Addig a korábban említett nyugat-európai ciklon és a kelet-európai anticiklon közös áramlási rendszerében meleg, jellemzően száraz levegő érkezett fölénk. A Dunántúlon és északon voltak tartósabban ködös vagy felhős területek. 15-én aztán egy hidegfront érkezett, amellyel vége szakadt a vénasszonyok nyarának. A Dél-Dunántúlon illetve a Hajdúság felé egy sávban a zivatarokból 20-30 mm-t meghaladó mennyiségű esett. Szekszárdon és Bonyhádon a villámárvizet a csatornák nem voltak képesek elvezetni.
Csak szeptemberben 4 Velencei-tónyi vizet eresztettek le a Balatonból, szabályozás nélkül már a partmenti települések víz alatt lettek volna. 17-én a nyárra emlékeztető zivatarlánccal vonult át országunk felett egy hidegfront. Mögötte csak kisebb mértékben hűlt le a levegő, frissebbek lettek az éjjelek, sőt, újból melegedett a levegő. 20-án a keleti, északkeleti országrész kivételével a 25 fokot közelítette a csúcshőmérséklet. Ekkor azonban egyre inkább egy északnyugatról közelgő markáns hidegfrontra vetettük figyelmünket.
22-én virradó éjjelen szélviharral és felhőszakadással tört be a Kárpát-medencébe a korábbinál mintegy 10 fokkal hidegebb levegő. Fonyódon 107 km/h-ás széllökést regisztrált másodperces szélmérőnk, a Dunántúl több pontján az intenzív záporokból, szórványos zivatarokból 30-50 mm, kisebb körzetekben 60-70 mm esett. Helyenként faágakat tört le, fákat csavart ki a hatalmas szél. Az Ex-Gonzalora keresztelt vihar ciklont generált térségünkben, amely két nappal később az ország déli felében okozott jelentős mennyiségű esőt. Az egyre alacsonyabbra süllyedő hőmérséklet eredményeként megjelentek az első hópelyhek a Kékestetőn. Némi napsütésben csak 25-től volt részünk, északkeleten voltak hosszabb napos időszakok.
A sok csapadék miatt ismét több dunántúli folyón indult el árhullám, növekedtek a belvízzel elöntött területek Továbbra is az északi, északkeleti országrészben volt szakadozottabb a felhőzet. 28-án virradóra sokfelé fagypont alá hűlt a levegő, a fagyzugos helyeken határozottan fagyott. 29-től pár napon keresztül egy gyenge hideg légörvény került fölénk, amely kedvezett a köd és felhőképződésnek. Előbb Vácnál, majd Budapestnél elhelyezett webkameránk segítségével lehettünk szemtanúi a köd hullámzásának. A hónap utolsó napjaira a középhőmérséklet egy-két fokkal az átlagos alá csökkent.
A számtalan látványos fotót köszönjük minden észlelőnknek!
« 2013 október
