Az április utolsó 10 napjára jellemző időjárási helyzet – sekély ciklonális mező – május elején sem változott. Tehát a kedvező feltételek következtében a nappali órákban erőteljes volt a gomolyfelhő-képződés és a délutáni, valamint esti órákban az ország számos pontján záporok és zivatarok alakultak. Elsején Pécsen 29 észlelőnk örökített meg egy tubát. Az erősebb gócokban felhőszakadás és jégeső is előfordult, egyes cellák környezetében megerősödött a szél. A legtöbb jég Orfűn, Magyarhertelenden és Kiskunfélegyházán esett. 3-án egy erős hidegfront érkezett, ez vetett véget a változékony időnek. Nyugat kivételével ismét kipattantak zivatarok, melyeket jégeső, főként délen heves villámtevékenység kísért. A déli országrészben jelentős – 20-40 mm között – eső hullott, Barcson valóságos özönvíz lett a 100 mm-nyi csapadék miatt. 4-én lassan délen és keleten is elállt az eső, nyugat felől lassan felszakadozott felhőzet, a front mögött anticiklon épült fel.
Pár nap erejéig tehát nyugodalmas, napos idő volt. 7-én délután azonban hidegfront érkezett és megnövekvő gomolyfelhőzetből többfelé esett záporeső. Másnap a front elhagyta hazánkat, keleten maradt tartósabban felhős az ég. Ezután újabb két napon keresztül többnyire napos időt élvezhettünk, csapán északkeleten és a Dunántúlon volt helyenként erősebb a gomolyfelhő-képződés, arra elszórtan záporok is kialakultak. 8-án a záport követően Debrecenben csodálatos kettős szivárvány volt látható. Nagyjából az átlagosnak megfelelő hőmérsékleteket mérhettünk.
Markáns hidegfront szupercellákkal
11-én újabb, ezúttal markáns hidegfront érte el a Kárpát-medencét. Északon és Dunántúlon már délelőtt megnövekedett a felhőzet, míg a délen délutánig hosszabb időre is kisütött a nap, így erre – az északon mért 17-20 fokos maximumokkal szemben – 25-26 fokig melegedett fel a levegő. A déli óráktól előbb a Dunántúlon, majd a délkeleti országrész kivételével egyre több helyen törtek ki zivatarok. Több szupercella is létrejött, szerencsére azonban egyik sem okozott károkat, nagyobb méretű jégdarabok sehol sem hullottak. Északnyugaton estig 40-50 mm esett, ugyanakkor az Alföld jelentős hányadán csupán néhány milliméter. Másnap északkeleten voltak zivatarok, melyekből Debrecenben számottevő mennyiségű jég hullott, míg Edelényben tubát láttak.
Yvette - viharos szél, nagy mennyiségű eső
14-én a Balkánon kimélyülő mediterrán ciklon – Yvette – vette át az irányítást felettünk. Az egyre több és egyre vastagabb felhőzetből először délen, később másutt is sokfelé eredt el az eső. A déli megyékben intenzív és hosszan tartó esőzés volt két napon keresztül. Szerbiában soha nem látott áradást okozott a három napos szakadó eső. Olyan helyek is voltak ahol ennyi idő alatt 150 mm-nél több esett. Yvette hazánkban is tombolt, előbb a Dunántúlon, majd másutt is megerősödött, viharossá fokozódott az északi szél. A Dunántúl magasabban fekvő helyein orkán erejű, bőven 100 km/h-át meghaladó széllökések is voltak. A Balaton kilépett a medréből, a déli parton fekvő településeken üdülő-és lakóházakat veszélyeztetett a víz, hatalmas hullámok ostromolták a part menti védműveket. A déli megyékben közel kéthavi mennyiségű csapadék – 60-80 mm – hullott.
A ciklon tulajdonképpen felettünk darabolódott fel; lassanként hosszabb időszakokra is előbukkant a nap. Ugyanakkor szórványosan még záporok és zivatarok is kialakultak, lokálisan nagy mennyiségű csapadék esett, sőt Nyírbátorban tubát fényképeztek. Az óriási esőzés után hazánkban is megáradtak a folyók, egyes folyószakaszokon árvízvédelmi készültséget rendeltek el. 19-től aztán egyik napra a másikra ránk tört a nyár; napos, meleg idő köszöntött be. Amíg 16-án a Nyugat-Dunántúlon mindössze 10 fokos csúcsértékeket mértek, addig 20-án sokfelé elérte vagy meghaladta a maximum a 25 fokot.
Szaharai por, tornádó Tompánál
A melegedés és napsütés – az anticiklon hatására – 23-ig folytatódott, ekkorra 30 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. A magasban jellemző erőteljes déli áramlás szaharai eredetű port szállított fölénk, az afrikai szavannákra jellemző napnyugtát láthattunk. 24-től nedves és nagy labilitású levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. A Tátra felett egy cseh amatőr csillagász vörös lidércet fotózott. 25-én az országban a magasba törő gomolyfelhőkből sok helyen törtek ki zivatarok, Tompánál tornádót látott számos Észlelőnk. Viharokban máshol sem volt hiány; jégeső és felhőszakadás kísérte a zivatarokat. Lokálisan 20-40 mm-t meghaladó mennyiségű eső hullott fél óra, másfél óra alatt.
Viharok, felhőszakadás, lehűlés
A sekély ciklonális jelleget öltő légnyomási mezőben 26-án is országszerte alakultak ki zivatarok, melyeket ezúttal is több helyen felhőszakadás kísért, sőt helyenként jég is esett. Kiskunhalasnál és Szegednél voltak a legnagyobb viharok. 27-én sem volt hiány heves zivatarokból, ám ekkor leginkább az ország keleti felében voltak jellemzőek. A legnagyobb égi háborút ezúttal a Körösök vidéke kapta, míg máshol tubát láttak. Május utolsó napjaira elcsendesedtek a zivatarok, 28-án leginkább az Észak-Dunántúlon volt zuhé, Veszprémben jégeső esett. A nyári meleget napról-napra hűvösebb idő váltotta fel. A napi középhőmérsékletek 12 és 14 fok közé süllyedtek. A többnyire erősen felhős égboltból már csak helyenként alakult ki gyenge, jelentéktelen eső.
A számtalan fotót ezúton köszönjük észlelőinknek valamint Facebook követőinknek.
« 2013 május