Az április utolsó 10 napjára jellemző időjárási helyzet – sekély ciklonális mező – május elején sem változott. Tehát a kedvező feltételek következtében a nappali órákban erőteljes volt a gomolyfelhő-képződés és a délutáni, valamint esti órákban az ország számos pontján záporok és zivatarok alakultak. Elsején Pécsen 29 észlelőnk örökített meg egy tubát
. Az erősebb gócokban felhőszakadás és jégeső is előfordult, egyes cellák környezetében megerősödött a szél. A legtöbb jég Orfűn, Magyarhertelenden és Kiskunfélegyházán esett. 3-án egy erős hidegfront érkezett, ez vetett véget a változékony időnek. Nyugat kivételével ismét kipattantak zivatarok, melyeket jégeső, főként délen heves villámtevékenység kísért. A déli országrészben jelentős – 20-40 mm között – eső hullott, Barcson valóságos özönvíz lett a 100 mm-nyi csapadék miatt. 4-én lassan délen és keleten is elállt az eső, nyugat felől lassan felszakadozott felhőzet, a front mögött anticiklon épült fel.
Pár nap erejéig tehát nyugodalmas, napos idő volt. 7-én délután azonban hidegfront érkezett és megnövekvő gomolyfelhőzetből többfelé esett záporeső. Másnap a front elhagyta hazánkat, keleten maradt tartósabban felhős az ég. Ezután újabb két napon keresztül többnyire napos időt élvezhettünk, csapán északkeleten és a Dunántúlon volt helyenként erősebb a gomolyfelhő-képződés, arra elszórtan záporok is kialakultak. 8-án a záport követően Debrecenben csodálatos kettős szivárvány volt látható. Nagyjából az átlagosnak megfelelő hőmérsékleteket mérhettünk.
Markáns hidegfront szupercellákkal
11-én újabb, ezúttal markáns hidegfront érte el a Kárpát-medencét. Északon és Dunántúlon már délelőtt megnövekedett a felhőzet, míg a délen délutánig hosszabb időre is kisütött a nap, így erre – az északon mért 17-20 fokos maximumokkal szemben – 25-26 fokig melegedett fel a levegő. A déli óráktól előbb a Dunántúlon, majd a délkeleti országrész kivételével egyre több helyen törtek ki zivatarok. Több szupercella is létrejött, szerencsére azonban egyik sem okozott károkat, nagyobb méretű jégdarabok sehol sem hullottak. Északnyugaton estig 40-50 mm esett, ugyanakkor az Alföld jelentős hányadán csupán néhány milliméter. Másnap északkeleten voltak zivatarok, melyekből Debrecenben számottevő mennyiségű jég hullott, míg Edelényben tubát láttak.
Yvette - viharos szél, nagy mennyiségű eső
14-én a Balkánon kimélyülő mediterrán ciklon – Yvette – vette át az irányítást felettünk. Az egyre több és egyre vastagabb felhőzetből először délen, később másutt is sokfelé eredt el az eső. A déli megyékben intenzív és hosszan tartó esőzés volt két napon keresztül. Szerbiában soha nem látott áradást okozott a három napos szakadó eső. Olyan helyek is voltak ahol ennyi idő alatt 150 mm-nél több esett. Yvette hazánkban is tombolt, előbb a Dunántúlon, majd másutt is megerősödött, viharossá fokozódott az északi szél. A Dunántúl magasabban fekvő helyein orkán erejű, bőven 100 km/h-át meghaladó széllökések is voltak. A Balaton kilépett a medréből, a déli parton fekvő településeken üdülő-és lakóházakat veszélyeztetett a víz, hatalmas hullámok ostromolták a part menti védműveket. A déli megyékben közel kéthavi mennyiségű csapadék – 60-80 mm – hullott.
A ciklon tulajdonképpen felettünk darabolódott fel; lassanként hosszabb időszakokra is előbukkant a nap. Ugyanakkor szórványosan még záporok és zivatarok is kialakultak, lokálisan nagy mennyiségű csapadék esett, sőt Nyírbátorban tubát fényképeztek. Az óriási esőzés után hazánkban is megáradtak a folyók, egyes folyószakaszokon árvízvédelmi készültséget rendeltek el. 19-től aztán egyik napra a másikra ránk tört a nyár; napos, meleg idő köszöntött be. Amíg 16-án a Nyugat-Dunántúlon mindössze 10 fokos csúcsértékeket mértek, addig 20-án sokfelé elérte vagy meghaladta a maximum a 25 fokot.
Szaharai por, tornádó Tompánál
A melegedés és napsütés – az anticiklon hatására – 23-ig folytatódott, ekkorra 30 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. A magasban jellemző erőteljes déli áramlás szaharai eredetű port szállított fölénk, az afrikai szavannákra jellemző napnyugtát láthattunk. 24-től nedves és nagy labilitású levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. A Tátra felett egy cseh amatőr csillagász vörös lidércet fotózott. 25-én az országban a magasba törő gomolyfelhőkből sok helyen törtek ki zivatarok, Tompánál tornádót látott számos Észlelőnk. Viharokban máshol sem volt hiány; jégeső és felhőszakadás kísérte a zivatarokat. Lokálisan 20-40 mm-t meghaladó mennyiségű eső hullott fél óra, másfél óra alatt.
Viharok, felhőszakadás, lehűlés
A sekély ciklonális jelleget öltő légnyomási mezőben 26-án is országszerte alakultak ki zivatarok, melyeket ezúttal is több helyen felhőszakadás kísért, sőt helyenként jég is esett. Kiskunhalasnál és Szegednél voltak a legnagyobb viharok. 27-én sem volt hiány heves zivatarokból, ám ekkor leginkább az ország keleti felében voltak jellemzőek. A legnagyobb égi háborút ezúttal a Körösök vidéke kapta, míg máshol tubát láttak. Május utolsó napjaira elcsendesedtek a zivatarok, 28-án leginkább az Észak-Dunántúlon volt zuhé, Veszprémben jégeső esett. A nyári meleget napról-napra hűvösebb idő váltotta fel. A napi középhőmérsékletek 12 és 14 fok közé süllyedtek. A többnyire erősen felhős égboltból már csak helyenként alakult ki gyenge, jelentéktelen eső.
A számtalan fotót ezúton köszönjük észlelőinknek valamint Facebook követőinknek.
« 2013 május