Közlekedés szempontjából igazi kihívással indult az év második hónapja. Folytatódott a Kossava szél tombolása, délen néhány alsóbbrendű útszakasz járhatatlanná vált a hófúvásban. Mindeközben a magasban jelentősen megenyhült a levegő, 1-jén estétől 2-án délelőttig sokfelé esett jelentős mennyiségű ónos eső. Az OMSZ piros figyelmeztetést követően piros riasztást adott ki az erőteljes jegesedés miatt. Jégpáncél képződött az utakon, egyes útszakaszokat lezártak a forgalomtól. Ezután kelet felől szárazabb levegő érkezett, megnyugodott időjárásunk, nyugat kivételével felszakadozott a felhőzet. A csípős éjszakákon az ország keleti felében zúzmarás köd is képződött. Északkeleten a gyenge légmozgás és a köd következtében szmogossá vált a levegő.
Ezután egyre inkább az Atlanti-óceán felett képződő viharciklonok áramlási rendszerébe kerültünk és a ciklonokhoz tartozó frontok érték el Közép-Európát. 6-tól tehát napról-napra melegebb, ám gyakran nedves léghullámok érkeztek fölénk. Egy csapadékos hétvégét ugyancsak csapadékos hétkezdet követett. Az égiek leginkább a Dunántúlt öntözték, a Tiszántúlon és az Alföld egy jelentős területén csupán néhány milliméter esett.
11-én Nagykőrösön 2,7-es erősségű földrengés volt, a Pest megyei településen érezhető volt a földmozgás. 12-én egy hullámzó frontzóna érkezett, mely ketté vágta az országot. Nyugatra hidegebb levegő érkezett és arra sok helyen esett az eső, havas eső, sőt helyenként hó is hullott. Keleten viszont a felhős égbolt mellett tavaszias hőmérsékleteket mértünk. A dunántúli folyók vízgyűjtőjén lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt megáradtak azok, a Rábán harmadfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Néhány kisebb útszakaszt lezártak emiatt. A soron következő hétvége száraz, enyhe időt tartogatott, 16-án délen 16-19 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála.
E nap este egy gyenge hidegfront érkezett, nyugaton ismét jelentős mennyiségű eső esett, míg az Északi-középhegység magasabb csúcsain havazásba fordult át az eső, a Kékestetőn néhány centiméter hó hullott. A Rába újabb áradása 443 cm-en tetőzött. Nem volt számottevő mértékű lehűlés, maradt gyakran felhős, főleg nyugaton és északon időszakosan esős idő. 19-én a levegőbe afrikai eredetű homok keveredett. Nálunk piszkos eső esett, Észak-Olaszországban piros hó hullott. Ugyanezen a napon két földrengés is volt országunkban, Szátok község mellett 2,6-os erősségű földrengést regisztráltak.
A 22-23-ai hétvége egy hullámzó frontrendszer következtében országszerte borús, esős időt hozott. A legnagyobb mennyiségű csapadék a délnyugati megyékben esett, arra helyenként közel 40 mm-t regisztráltak Észlelőink. A Kis-Balaton térségében harmadfokú készültséget rendeltek el a megjelenő belvíz miatt. Megtelt a Balaton, 24-én reggel az Országos Vízjelző Szolgálat 124 cm-es átlagos vízszintet mért; Balatonfenyvesnél a házak kerítésénél hömpölygött a víz. A Kis-Balaton körzetébe látogattunk, a belvízhelyzetet Kvadrokopterünkkel – madártávlatból – vettük szemügyre. A felvételeken jól látszódnak a vízzel elöntött területek, szántóföldek, illetve az utak menti, vízzel telt árkok is. A hónap, illetve a meteorológiai tél utolsó napjára nem csak nedves, hanem egyben kissé labilis rétegzettségű levegő érkezett fölénk, mely kedvezett a gomolyfelhő-képződésnek. Az év első zivatar Sárvárnál pattant ki, majd a Dunántúlon máshol is megdörrent az ég. Helyenként apró szemű jég esett, míg a Börzsönyben nagypelyhes hózápor vonult keresztül.
A fotókat Viktor994, hondoman, csux2, Bakos Liza, morzsika, Plesi, Ráduly László, Pócsai Sándor és Zsombor Éva észlelőink készítették.
« 2013 február