Január – sokáig enyhe, majd téli
Szomorkás, jellemzően borult, párás idő volt jellemző 2014 első napjaiban, délen szakadozott fel olykor a felhőzet. Az ország északi részein megnőtt a szálló por koncentrációja Budapesten egy napra szmogriadót rendeltek el. A felhők ellenére lényegesen melegebb volt az évszakos átlagnál, 5-én Kaposváron 16,3 fokot rögzítettek a műszerek. 10-én egy újabb gyenge hidegfront vonult át felettünk, az addig nyirkossá váló levegő kitisztult. Az enyhe időben több növény indult virágzásnak. Az évszakhoz képest olykor 8-10 fokkal melegebb 21-ig tartott, ekkor északkelet felől lassan hidegebb levegő kezdett el beszivárogni a Kárpát-medencébe. Cserhátsurány közelében 19-én kora hajnalban 4,4-es földmozgás volt, épületkárok keletkeztek; megrepedtek a házfalak, kémények dőltek le. 22-én 3,2-es utórengés következett be. 23-án végre megérkezett a tél; az egy mediterrán ciklon nedves levegője felettünk találkozott az északkelet felől érkező hideggel. Az erős szél és az intenzív havazás következményeként délnyugaton kamionstoptop rendeltek el. A Kisalföldön és Budapest környezetében nem esett említésre érdemes mennyiségű hó. A hófödte tájakon ahol kiderült az ég -12, -15 fok közé csökkent a hőmérséklet. A hónap utolsó napjaiban újból havazott, a déli megyékben a Kossava szél hóbuckákat emelt.
Február – korai tavasz, Dunántúlon csapadékos
A Kossava szél csak 3-ra csendesedett le, délen néhány alsóbbrendű útszakasz járhatatlanná vált. Mindeközben a magasban jelentősen megenyhült a levegő, 1-jén estétől 2-án délelőttig sokfelé esett jelentős mennyiségű ónos eső. Később a csípős éjszakákon az ország keleti felében zúzmarás köd is képződött. Egyre inkább az Atlanti-óceán felett képződő viharciklonok áramlási rendszerébe kerültünk és a ciklonokhoz tartozó frontok érték el Közép-Európát. 6-tól tehát napról-napra melegebb, ám gyakran nedves léghullámok érkeztek fölénk. 11-én Nagykőrösön 2,7-es erősségű földrengés volt, a Pest megyei településen érezhető volt a földmozgás. A frontokból a Dunántúlon sok eső esett, a Rábán harmadfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. A 16-ai kora tavasz után hidegfront vonult át felettünk, ismét a nyugati megyék áztak. 19-én a levegőbe afrikai eredetű homok keveredett, piszkos eső esett; ugyanekkor két kisebb földrengés is volt. A tél utolsó hétvégéjén egy frontrendszerből többfelé esett nagyobb mennyiségű eső; a Zalában kialakult belvízhelyzetet Kvadrokopterünkkel – madártávlatból – vettük szemügyre. A telet nyugaton zivatarokkal búcsúztathattuk.
Március – enyhe, csapadékszegény
Ragyogó napsütéssel indult a tavasz, országszerte 15 fok köré emelkedtek a hőmérsékletek. Később felhők érkeztek, helyenként egy-egy zápor is előfordult, de még így sem hűlt jelentősen a levegő. Az enyhe telet követően korán indult a pollenszezon. A 7-ei eső után a Balaton átlagos vízszintje rekordmagasságba emelkedett, ekkor 129 cm-t mértek. Ezután ismét a napsütéssé lett a főszerep; az igen enyhe nappalokat fagyos éjszakák követték; a pollenterhelés tovább nőt. Nemzeti ünnepünk napján egy gyors mozgású markáns hidegfront vonult át az országon néhány óra alatt, sokfelé viharossá fokozódott a szél. 19-én egy újabb hidegfront érkezett, a Széchenyi-hegyen 104 km/h-ás széllökést mértünk. A szelessé vált időben olyannyira megszelídült az éjszakai lehűlés, hogy három napon rekord enyhe volt az éjjel Budapesten. 23-án egy frontrendszer a Kárpát-medence felett hullámot vetett, a Tisza vonalában esett nagyobb mennyiségű eső. Átmeneti volt a lehűlés, március végére napos, az évszakhoz képest több fokkal enyhébb idő lett jellemző. 28-án az északi megyékben többek melléknapot fotóztak.
Április – hidegcsepp, sekély ciklonális mező
7-ig az ország túlnyomó részén nyára emlékeztető idő volt több órás napsütéssel, délutánonként gomolyfelhő-képződéssel, elszórtan záporokkal és zivatarokkal. Ekkor egy erős hidegfront érkezett, az északnyugati országrészben sokfelé pattantak ki zivatarok. 10-én egy hidegcsepp került fölénk; egyes cellákból jégdara, illetve jégeső is esett. A csapadék mennyisége azonban a legtöbb helyen nem haladta meg az 5 mm-t. 14-ig melegedett a levegő, helyenként 20 fokot is elérte a hőmérséklet. Ezen a napon hidegfront érkezett, a viharos szélben porviharok alakultak ki. Másnap a záporok mellett a hegyekben hózáporok voltak. 16-án egy hidegörvény hatásaként alakultak ki intenzív cellák, míg 19-én a kelet felől érkező hidegfront mentén zivatarlánc állt össze. Egy sekély ciklonális mezőben 23-án több tubát is megfigyelhettünk, helyenként felhőszakadás mennyiségű eső esett. A hónap vége a változékonyság jegyében telt, délutánonkénti záporokkal, zivatarokkal. 29-én és 30-án is felhőtölcsér alakult, Almáskamarásnál tornádót láttak. Az égieken kívül csapatunk is aktív volt, 28-án egy meteorológiai ballont engedtünk útjára. A ballon útján több fotó készült egy zivatarcelláról.
Május – Yvette mediterrán ciklon, sok eső
Ahogy végződött április úgy kezdődött május; a sekély ciklonális mezőben a gomolyfelhő-képződésből többfelé pattantak ki zivatarok. Az erősebb gócokban felhőszakadás és jégeső is előfordult, egyes cellák környezetében megerősödött a szél. A 3-ai hidegfront nyomán Barcson valóságos özönvíz lett a 100 mm-nyi csapadék miatt. Néhány nap nyugodalmasabb idő a 11-ei markáns hidegfronttal ért véget. Több szupercella is létrejött, szerencsére azonban egyik sem okozott károkat, nagyobb méretű jégdarabok sehol sem hullottak. Másnap Debrecenben számottevő mennyiségű jég hullott. 14-én a Balkánon kimélyülő mediterrán ciklon vette át az irányítást felettünk. Az Yvette névre keresztelt ciklonban viharossá erősödött a szél, kilépett a Balaton a medréből, míg Szerbiában soha nem látott áradás volt. Az óriási esőzés után hazánkban is megáradtak a folyók, egyes folyószakaszokon árvízvédelmi készültséget rendeltek el. 23-ig melegedett a levegő, ekkora 30 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. 25-től ismét a gomolyfelhők és zivatarok vették át a főszerepet, Tompánál tornádót láttak. 26-án Szegednél és Kiskunhalasnál, 27-én a Körösök vidékén tomboltak viharok. A felhőszakadással és jégesővel kísért zivatarok a hónap utolsó napjaira elcsendesedtek, a felhős égbolt alatt hűvössé vált a levegő.
Június – száraz idő, később változékonyság
A nyár első napjai felhőkkel, viszonylag hűvös idővel teltek. 4-től sütött ki több órára a nap, fokozatosan magasabbra emelkedett a hőmérő higanyszála. A Bükkben 3,2-es erősségű földrengés volt. A melegedés egyre nagyobb mértéket öltött, 10-én Budapesten 36,3 fokos napi rekordot mértek. 12-én egy hidegfront nyomán északon és keleten zivatarok alakultak ki, Miskolcon volt a legnagyobb felhőszakadás. A korábbi évektől eltérően idén hamarabb lehettünk szemtanúi a tiszavirágzásnak. 16-án és 17-én egy mediterrán ciklon felhőzete sodródott fölénk, amelyből csak délen voltak kisebb záporok. 23-tól aztán mozgalmasabb napok következtek, ekkor a Balaton-Szeged vonalban kisebb szupercella haladt el. 24-én virradóra a Balatonnál elképesztő villámparádét rögzítettek kameráink, 25-én délen pedig egész nap szakadt az eső. Lazarevac közelében tornádó pusztított, a forgószél kamionokat döntött fel, házakat rongált meg. Néhány napos derült, de hűvös időt követően 29-én este egy frontzóna érkezett. A Balaton-Heves megye aránylag szélesebb sávjában sokfelé pattantak ki zivatarok. Az éjszakai viharok a főváros lakóit sem hagyták aludni. 30-án a nyugati és keleti országrész között 15 fokos hőmérséklet-különbség alakult ki.
Július – viharok, felhőszakadások
Meteorológus szemmel igazán izgalmas, szerethető volt 2014 hetedik hónapja. Az első hidegfront rögtön a hónap második napján megérkezett; előbb Dunántúl nyugati felén, majd az éjszaka folyamán keletebbre, illetve északon is zivatarok törtek ki a front nyomán. 3-án este és 4-én hajnalban több szerencsés olvasónk éjszakai világító felhőket kapott lencsevégre. A kánikulaivá váló idő 7-én tetőzött, hét megyére másodfokú hőségriasztást adtak ki. A 8-án délnyugat felől betörő hidegfronttal érkező viharok fokozatosan terjedtek át az északkeleti országrészre. 10-én újabb zivatarok érkeztek, Baján szupercella söpört át. Több helyen elképesztő felhőstruktúrával vonultak el a viharok, elhalasztották a Balaton-átúszást. Ha nem is a teljesen napos, de aránylag kedvezőbb idő jó néhány napig kitartott, igaz 17-én felhőszakadással kísért zivatarok szakították meg ezt az időszakot. 20-án és 21-én érte el csúcspontját a kánikula, hőségriadót rendeltek el. Innentől ismét esős napok következtek. Az agglomerációban sokfelé 50-70 mm esett egyetlen egy nap alatt, a Balatonnál és a Hajdúságban tubát figyeltek meg. A sekély ciklonális mező és részben hazánk érintésével elhaladó hideg légörvény együttes hatásaként sokfelé szakadt le az ég, Szeged belvárosa az esti zivatar után a lagúnák városává vált, 93 mm zúdult le aznap. Erős villámtevékenységgel 30-án egy zivatarlánc haladt át hazánk nyugati felén, Kisbéren 3-4 centis jégdarabok hullottak.
Augusztus – a felhőszakadások hava
Az eddigi nyárra jellemző felhőkkel, záporokkal, zivatarokkal tarkított idő gyakorlatilag egész augusztusban is jellemző volt. 1-én a Balatonnál, 2-án Budapestnél, majd 3-án Pécsen és Kaposváron szakadt le az ég. 4-én a Duna–Tisza közén ébresztette zivatarok robaja. 5-én az Alföldön volt jégesővel kísért özönvízszerű esőzés. A következő két nap során a Duna vonalától keletre alakultak ki intenzívebb cellák, csupán 9-én és 10-én volt napsütés. A Perseidák megfigyelését a telehold zavarta. 13-án aztán egy hullámzó frontzónához kapcsolódó hidegfront érkezett, amely előbb a Dunántúlon, majd a következő nap keleten is átvonult. Délnyugaton 50-80 mm-nyi eső esett. Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Rába körmendi szakaszán. Anticiklon épült fel, a csillagfényes éjszakákon meglehetősen lehűlt a levegő, Zabaron 4,9 fokos minimum rekordot mértek. Augusztus 20-án egy hullámzó frontzóna haladt át lassan országunkon, az ünnepi tűzijátékokat megtartották. 23-án újabb hidegfront jött; ekkor Veszprémben a felhőszakadás után utcákat, pincéket árasztott el az esővíz. Másnap a Nyírségben jégeső és falfelhő kíséretében csaptak le a viharok. A 27-ei zivatarokat követően lassanként melegedő idővel búcsúzott a nyár. Mindeközben sikerrel zárult a kilencedik radarunk tesztelése, mely Szegeden állt működésbe.
Szeptember – északkelet kivételével nagy esőzések
Az ősz első napjaiban hullámzó frontzóna okozott a Dunántúlon novembert idéző esős időt. Amíg keleten a 30 fokot megközelítő értékekre emelkedett a hőmérséklet, addig az esős Dunántúlon sokfelé alig 15 fokos maximumokat mértek. 3-án Egerben rekord enyhe volt az éjszaka, mindössze 21,4 fokig hűlt a levegő. A sok esőt követően megáradtak a folyók és patakok, I. fokú árvízvédelmi készültséget léptettek életbe a Rábán és a Murán. A Dagmar névre keresztelt hideg légörvény szeptember közepén bőséges esővel (sokfelé 100-150mm) árasztotta el a Kárpát-medencét. Az áradás Zalát sújtotta a legnagyobb mértékben. Lentiből mintegy 120 embert kellett kitelepíteni. 14-én Homokmégynél vélhetően egy tornádót örökített meg észlelőnk, károkról nem érkezett hír. A Murán és a Dráván rekord áradás haladt le, a Mura Letenyénél 554 cm-en tetőzött. Ezután 20-ig csak helyenként alakult ki zápor vagy zivatar, 20-26 fokos délutáni hőmérsékletek voltak jellemzőek. 24-én reggelre – egy hidegfrontot követően – Nógrád megyében helyenként fagypont alá csökkent a hőmérséklet. 25-től beköszöntött a vénasszonyok nyara, mind több időre bújt elő a nap, csupán nyugaton voltak makacs pára-és ködfoltok.
Október – vénasszonyok nyarát két hidegfront zárta
A szeptember végi napsütés nem tartott sokáig, egy hidegteknő ugyanis kedvezett a felhőképződésnek, keleten kisebb esők is előfordultak. Néhány napot követően aztán egyre hosszabb időre sütött ki a nap. Az előző időszak csapadékos hónapjai és az alapvetően enyhe idő következtében szúnyoginváziót tapasztalhattunk. A mind több napsütés és délire forduló légmozgás együttes hatásaként a maximumok 10-re többfelé meghaladták a 25 fokot. A nyárias idő egészen a 15-ei hidegfrontig tartott ki, ekkor egy csapásra vége szakadt a vénasszonyok nyarának. Szekszárdon és Bonyhádon a villámárvizet a csatornák nem voltak képesek elvezetni. 17-én a nyárra emlékeztető zivatarlánccal vonult át országunk felett egy hidegfront, amely mögött jelentősebben nem hűlt vissza a levegő. 22-én virradó éjjelen szélviharral és felhőszakadással tört be a Kárpát-medencébe a korábbinál mintegy 10 fokkal hidegebb levegő. Fonyódon 107 km/h-ás széllökést regisztrált másodperces szélmérőnk. Többfelé 30-50 mm, kisebb körzetekben 60-70 mm esett. Az Ex-Gonzalora keresztelt vihar ciklont generált térségünkben, amely két nappal később az ország déli felében okozott jelentős mennyiségű esőt, a Kékestetőn megjelentek az első hópelyhek. Több dunántúli folyón indult el árhullám, növekedtek a belvízzel elöntött területek. 28-án virradóra sokfelé fagypont alá hűlt a levegő, a fagyzugos helyeken határozottan fagyott.
November – sokáig enyhe idő
Mondhatni tipikus novemberi idővel kezdődött utolsó őszi hónapunk, a sűrű ködben néhány repülőgép körözésre kényszerült. Az elmúlt napok borús, ködös időjárását követően megnőtt a szálló por koncentrációja, Budapesten és Salgótarjánban is szmogriadót rendeltek el. A Brit-szigetek térségében örvénylő ciklon előoldalára kerültünk, a megélénkülő szél fokozatosan kitisztította a levegőt. Olyannyira meleg árasztotta el hazánkat, hogy 6-án Pápán mindössze 14,7 fokig csökkent a hőmérséklet. 7-én pedig Fülöpházán 24,6 fokos, rekord hőmérsékletet rögzítettek a műszerek. Ezután is maradt az enyheség, de alapvetően borús maradt az ég. Helyenként ködszitálás, gyenge eső is előfordult. 18-án egy kisebb ciklon hatásaként gomolyfelhők képződtek, a déli megyékből zivatart is jeleztek észlelőink. Nyugat kivételével napsütés továbbra sem volt, bezáródott a réteges ködfelhőzet. A nyomasztó, unalmas napoknak 24-én egy frontzóna vetett véget, a kisebb esők mellett a hegyekben havazott is. A Kékestetőn 7-8 cm-es hóréteg alakult ki. Átlagosra csökkent a hőmérséklet, északkeleten határozottabban is fagyott. A hónap végén a felhők és köd dominált, csak nyugaton volt kevés napsütés. Az ismétlődő kisebb-nagyobb esőkből a Körösök vidékén esett a legtöbb.
December – ónos eső, melegrekord, zivatarok, végül havazás
Borús, párás, ködfoltos, csapadékos idővel köszöntött ránk december. Elsején a Normafán és Pilisben jelentős zúzmaraképződés volt megfigyelhető, az arra túrázókat mesevilág fogadta. Az igazán nagy téli támadás ezután következet. Az ország északi erdeiben az erőteljes jegesedés következtében számtalan fa esett áldozatul a mostoha időnek, több utat kellett lezárni a balesetveszélyessé váló körülmények miatt. A misztikussá vált erdőkből elképesztő felvételeket mutathattunk meg. 10–ig aztán mind melegebb lett, de a napsütést továbbra is nélkülöznünk kellett. A gyakori esők után több tízezer hektárt öntött el a víz. A szél megélénkülése felszaggatta a felhőket, 14-én Drávaszabolcson 17,2 fokkal megdőlt a napi melegrekord. 20-án még jobban eltávolodtunk a téli jellegtől hiszen az esti órákban érkező erős hidegfront mentén többfelé nyarat megszégyenítő zivatarok törtek ki. Esélyünk sem volt a fehér karácsonyra, 23-án megdőlt a fővárosi melegrekord, 12,4 fokot mértek belterületen. Kicsit késve, 27-én este jött a havazás, a délnyugati határon 20-25 cm-es hóréteg alakult ki. Az erős szél helyenként hófúvást okozott, míg a Balaton lenyűgöző jégformákat alkotott. Az év utolsó napjának reggelén helyenként -20 fok közelébe csökkent a hőmérséklet.
Ezúton köszönjük minden Észlelőnk és Követőnk egész éves aktivitását!
