A május harmadik dekádjára jellemző időjárás a nyár első napjaiban tovább folytatódott. Lassan szűnt meg a hideg örvény és az általa keltett sekély ciklonális mező. A többnyire erősen felhős vagy borongós égboltból – csökkenő területi lefedettséggel mellett – többször és több helyen volt eső, zápor, zivatar. A zivatarokat felhőszakadás és jégeső kísérte. Több tucat helyen volt tuba, sőt 2-án a Velencei-tó mellett földig érő felhőtölcsért filmeztek le. A sokéves átlagnál 4-6 fokkal hidegebb, inkább őszt idéző idő napról-napra vált barátságosabbá. Fokozatosan emelkedtek a hőmérsékletek.
Mivel nem csak a Kárpát-medencében, hanem Közép-Európában máshol is rendkívüli csapadékos hetek voltak (néhol egy hét alatt 300 mm esett) ennek következtében soha nem látott árhullám indult el a Dunán. Passaunál 1289 cm-rel tetőzött a folyó. 4-én déltől Orbán Viktor miniszterelnök veszélyhelyzetet rendelt el.
Szentendrénél mobilgátakkal védekeztek a rekord magasságú víz ellen. Csak Komárom-Esztergom megyében 232 ezer homokzsákot tettek ki. Az árvízi védekezést szerencsére nem befolyásolta az 5-én este Érsekvadkert közelében kipattant 4,2-es magnitúdójú földrengés.
A következő napok tehát a Duna rekord áradásáról szóltak, gyakorlatilag az egész ország megmozdult annak érdekében, hogy sehol se szakadjon át a gát. Kicsik, nagyok, katonák, önkéntesek, férfiak és nők gyakran csaknem 24 órában dolgoztak a véd töltéseken. 6-án a Dunán hajózási tilalmat rendeltek el. A Magyar Honvédség helikoptereket, lánctalpasokat vetett be Győrújfalunál, míg Komáromban 7-én rendkívüli helyzetet hirdettek. Helyenként utakat árasztott el a Duna, Kisoroszit elvágta a külvilágtól a víz. 8-án Pilismaróton 83 embert telepítettek ki biztonsági okokból kifolyólag, ekkor kora délután elérte a vízmagassága a korábbi rekordot Budapesten. A sekély ciklonális helyzet kedvezett a gomolyfelhő-képződésnek, az árvízi védekezést délutánonként zivatarok zavarták meg, többek közt a Fővárosban is felhőszakadás volt.
Nagybajcsnál 10116 m3/s-os vízhozamrekordot mért a Vízügyi Főigazgatóság. 10-én virradóra 891 cm-es vízállással tetőzött a Duna Budapesten, míg Szentendrénél is bevetették a honvédségi helikoptereket. Az árhullám vonulásával a délebbi folyózakaszokon is veszélyhelyzetet hirdettek. E napon hidegfront érkezett, a déli óráktól erőteljesen megnövekedett a gomolyfelhőzet, sokfelé zivatarok törtek ki. Pécsen, Kalocsán és Debrecenben is szupercella haladt át, nagyobb méretű jégdarabok is hullottak, az Alföld középső és északi vidékein zivatarvonal alakult ki, míg másutt falfelhővel érkezett a front.
Az ár Bajánál 12-én hajnalban illetve gyakorlatilag egész nap tetőzött, ahogy sok helyen így itt is megdöntötte az árhullám magassága a korábbi rekordot. Ezután a folyó felső szakaszaihoz hasonlóan lassú apadás (óránként 1 cm) kezdődött, eközben Budapesten az alsó rakpartot a tisztítást követően megnyitották. 13-tól anticiklon húzódott fölénk, mindenütt naposra fordult időjárásunk, a kisebb méretű gomolyfelhőkből csapadék nem hullott. Ezzel együtt napról-napra magasabbra emelkedett a hőmérséklet, megérkezett a várva-várt nyár, a maximum hőmérséklet 15-ére több helyen elérte vagy kevéssel meghaladta a 30 fokot.
A melegedés ezzel nem ért véget, sőt szinte berobbant a kánikula, az egyre magasabbra emelkedő hőmérsékletek miatt az országos tisztifőorvos másodfokú hőségriadót rendelt el. A szikrázó napsütésben az UV-B sugárzás extrém erőssé fokozódott. A helyenként megjelenő gomolyfelhőkből az Északi-középhegységben pattantak ki frissítő zivatarok. Felüdülést az éjszakák sem hoztak, a városokban sok helyen 20 fokig sem hűlt a levegő a hajnali órákra. Először 18-án mértek rekord meleget, ekkor Újpesten 35,7 fokig emelkedett a hőmérséklet. 19-én a korábbi országos rekord is a múlté lett, Kelebián 37,3 fokot regisztráltak a műszerek, míg Újpesten 37,2 fokot. Június 20. napján sem volt még olyan meleg, mint az idei esztendőben, ekkor Újpesten 37 fokos hőség volt.
A rendkívüli meleg 22-én ért véget, ekkor egy gyenge hidegfront vonult át felettünk. Eleinte az északi megyékben, majd az északkeleti illetve keleti országrészben heves zivatarok pattantak ki, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte a zivatarcellákat. Helyenként dió és tyúktojás nagyságú jégdarabok is hullottak, nyugaton szupercella haladt át. Másnapra megszűnt a forróság, alig 30 fokig emelkedett a hőmérséklet. A következő – immáron markánsabb – hidegfront 24-én érkezett, ez a front kb. a Duna vonalában hullámot vetett, így innen nyugatra már ősziesen hűvös (12-17 fok) idő volt jellemző. Keleten sokfelé törtek a magasba gomolyfelhők, melyekből zivatarok alakultak ki. Ismét voltak heves viharok jégesővel, felhőszakadással és erős széllökésekkel. Abaújkéren tornádót láttak – feltehetőleg Csanádapácán is kialakult felhőtölcsér –, Szegeden a felhőszakadás következtében több utcát öntött el a víz.
A front mögött mindenütt jelentősen lehűlt a levegő, a hónap végig az átlagosnál kb. 4-5 fokkal hűvösebb levegő áramlott hazánkba. A gyakorta megnövekedő gomolyfelhőzetből elsősorban a Duna vonalától keletre és északon alakultak ki záporok, zivatarok. Az erőteljesebb zivatarokat felhőszakadás és kisebb méretű jég kísérte. Mindezzel együtt kellemes, mérsékelten meleg idő volt jellemző, frissek voltak a hajnalok, több helyen 10 fok alá hűlt a levegő.
A fotókat Mákszemné Fekete Éva, Borza Judit, saci8, Design, Légrádi Ádám, Baranyai Ákos, Patik István, Barta Zsuzsanna, Csépke Csaba,Bakos Liza, Cobana, Molnár Magdolna észlelőink illetve követőink valamint Bodrogi Attila és Tóth Gábor Gyula moderátoraink készítették; a videó Horváth Attila jóvoltából tekinthető meg.
« 2012 június